Januártól 2,7 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak, ami azt jelentené, hogy a 3,1-3,5 százalékos várható infláció mellett a nyugdíjasok az indokoltnál kisebb emelést kaphatnak év elején - kezdi cikkét a portál.

A kormány azért nem egyensúlyozza ki a különbséget, mert még a nyáron tervezték meg a költségvetést, amikor még az infláció nem lódult meg. Októberben a KSH adatai szerint az áremelkedés üteme hatéves csúcsra, 3,8 százalékra nőtt. Az elemzés szerint látszik egy korrekció, vagyis valamit mérséklődhet az infláció, de valószínűtlen, hogy 3 százalék alá menjen. A Magyar Nemzeti Bank becslése, az hogy az idei 2,8 százalék után jövőre 3,1, 2020-ban pedig 3 százalék lesz az infláció. Jegybanki elemzők eddig azt kommunikálták, az árak emelkedése átmeneti lesz, jövő év közepére 3 százalék közelébe csökken a mutató. A CIB Bank elemzői nem ennyire optimisták, most 3,5 százalékos áremelkedést jeleznek jövőre, de az átlagos elemzői várakozás is 3,3-3,5 százalék.

QP | Quality Placement

Ugyanígy a gazdasági növekedést is máshogy becsülte nyáron még a kormány is: a kormány 2019-re 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt - ez utóbbi fél évvel ezelőtt még túlzónak tűnt, de az azóta bekövetkezett gyorsabb növekedés fényében is optimista előrejelzés, hisz az elemzők ugyanezt inkább 3-3,5 százalék közé teszik.

Az infláció és a gazdasági növekedés emelkedése viszont azért jó hír a kormánynak, mert az enyhe áremelkedés növekvő bevételeket jelent. Épp emiatt az sem jelentene gondot, ha a nyugdíjasok 3-3,5 százalékos emelést kapnának. Viszont ez egyelőre még 2,7 százalék csak a jövő évi büdzsében.

A különbség viszont sok  nyugdíjasnak érezhető lehet. Bár a Magyar Államkincstár nem közli az átlagnyugdíjról szóló adatokat, de a becslések alapján ez 130,5 ezer forint lehet. Erre jön rá a 2,7 százalékos emelés, ami havi plusz 3500 forintot jelent. Ha viszont megkapnák az MNB által jelezett 3,1 százalékos emelést, az már 4000 forintot jelentene. Az 500 forintos különbség nem rossz, csak az emelkedő infláció akár 1000 forint körüli összeget is indokolna.

Bár a Zoom.hu cikke arra nem tér ki, de az októberi KSH által közölt inflációs adatokból az látszik, hogy főként a nyugdíjas kosár termékei drágultak. A háztartási energia 1,3 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,7, a tűzifa 9,5 százalékkal. A járműüzemanyagokért 16,2 százalékkal kellett többet fizetni. De emelkedett az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal is. Érdekesség, hogy a liszt 2,0, az idényáras élelmiszerek 1,9, a kenyér, valamint a sajt 1,8-1,8, a tojás 0,7 százalékkal drágult. Kis vigasz, hogy eközben a cukor 1,1, a sertéshús 0,8 százalékkal olcsóbb lett. Összességében tehát a kiadásaik növekedését nem feltétlen egyensúlyozza ki az emelés.