A magyarok pénzügyi tudatossága nem mondható jónak nemzetközi összehasonlításban, és az sem jelenthető ki, hogy sokféle megtakarítási terméket ismernének - derül ki a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda közös kutatásából.

A lakosság mindennapi gondolkodását munkájukból adódóan jól ismerő pénzügyi szakemberek körében végzett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek különösen fontosnak tartják a pénzügyi oktatás erősítését. A válaszadók nem igazán gondolják, hogy a pénzügyi válságot követően a magyarok inkább gondolkodnak hosszú távon a pénzügyeikről, valamint azzal az állítással sem értenek egyet, mely szerint az elmúlt 5 évben fokozódott volna a lakosság érdeklődése a tőzsdei részvények iránt.

A szuperállampapír az új király

A hosszú távú megtakarítást a gazdasági tényezők közül főként az alacsony kamatszint ösztönzi, míg a BUX index és az ingatlanpiaci áremelkedés egyaránt közepes pontszámot kapott.

Kifejezetten kedvezőtlenül ítélik meg ugyanakkor a szakemberek a befektetésekkel kapcsolatos szabályozások érthetőségét. A konstrukciók és termékek közül az állampapírok és a tartós befektetési számla (tbsz) dobogósok, közülük is kiemelkedett első helyezettként a szuperállampapír (MÁP+). Az egyik legfontosabb hosszú távú megtakarítási célhoz, a nyugdíjhoz kapcsolható konstrukciók közül (nyugdíj előtakarékossági számla, nyugdíjpénztár) ugyanakkor egyik sem került be az élmezőnybe. A lista hátsó felében végeztek az életbiztosítások és az egészségpénztárak.

A megtakarítási lehetőségek közül kiemelten vizsgálták a tőzsdei befektetéseket. Az eredmények alapján a részvényvásárlás jelenlegi költségei nem segítik az ilyen típusú eszközökben történő hosszú távú megtakarításokat. Leginkább a tőzsdei cégek eredménye, az állami ösztönzők, valamint a vállalatok kommunikációja lehetnek e tekintetben a meghatározóak. Az egyik kiemelt tőzsdei tulajdonság, a transzparencia nem került a dobogósok közé.

Mi legyen a hosszú távú részvényesi szerepvállalással?

A felmérés egy aktuális témát, a hosszú távú részvényesi szerepvállalást is vizsgálta. Az idén elfogadott szabályozás a pénzügyi válság tapasztalatai alapján kívánja biztosítani, hogy a részvényesek, üzleti szereplők kellő információ birtokában megfontolt és hosszú távú üzleti döntéseket hozhassanak.

Az eredmények alapján a megkérdezettek mindössze 9 százaléka ismeri jól az új törvény tartalmát, 31 százalék pedig nem is hallott arról. A többség (63 százalék) eléggé vagy nagyon fontosnak és időszerűnek tartja a hosszú távú részvényesi szerepvállalás hatékonyabbá tételét. A megkérdezettek azonban óvatosan optimisták az új szabályozás konkrétumainak értékelésekor: lényegesnek tartják a lényeges ügyek feletti társasági kontrollt, valamint bíznak abban, hogy a szakmai befektetők figyelembe veszik a szerepvállalási politikát. Az is fontos lenne, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők részvényesi szerepvállalási politikájukat rendszeresen publikálják.