A testület az idén tavaszi törvénymódosításra hivatkozva utasította vissza a panaszokat, illetve szüntette meg az eljárást, mert szerinte a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak - írja a hvg.hu.

Az országgyűlés 2017-ben fogadta el a felsőoktatási törvénynek azt a módosítását, amely végül a Soros György alapította Central European University (CEU) elűzéséhez vezetett. Feltételül szabták ugyanis, hogy csak olyan intézmény működhet itthon és adhat külföldi oklevelet, amely a saját hazájában is oktat. Amikor pedig a nemzetközileg elismert CEU megpróbált megfelelni a kifejezetten ellene kitalált feltételnek, a magyar kormány azt nem ismerte el, és nem volt hajlandó aláírni a megállapodást New York állammal.

QP | Quality Placement

Ezután az Alkotmánybírósághoz panaszok érkeztek - részben ellenzéki képviselőktől, részben egy meg nem nevezett ügyféltől, aki feltehetőleg maga a CEU volt  -, amelyekben tartalmi és eljárási kifogásokat egyaránt leírtak. A testület eseti munkacsoport alakított az ügy elbírálására, ám egy év múlva az Ab felfüggesztette az eljárást, arra hivatkozva, hogy meg kell várni az Európai Bíróság előtt ugyanezen törvény miatt folyó eljárás végét - idézi fel a történteket a hvg.hu.

Ez 2020 őszén bekövetkezett: az Európai Bíróság kimondta, hogy a „lex CEU” sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, a kifogásolt rendelkezések a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek.

Az Alkotmánybíróság 8 hónap elteltével most tért vissza az ügyre, és azt mondta: mivel közben módosították a törvényt, a korábbi panaszok okafogyottá váltak, mert „az új szabályozási modell alapvetően tér el az indítvánnyal támadott korábbi szabályozási modelltől. A jogi szabályozás tehát koncepcionálisan és tartalmilag is lényegesen megváltozott, és megváltozott az a (tény)helyzet is, amelyben az alkotmányossági kérdéseket a korábban hatályos szabályozási koncepció/szabályok alapján az indítvány megfogalmazta.”

A törvény idén májusban ugyan valóban változott, de az a rész továbbra is benne van, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel. A CEU erre válaszul közölte: szerintük a magyar kormánynak nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének. Az új tervezet értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon. - tették hozzá.

A hvg.hu szerint az Ab akkor veheti elő ismét ezt az ügyet, ha a panaszosok az új törvényre is kiterjesztik a beadványukat.