Ezt az Országos Bírósági Hivatal Elnöke sem támogatja, többek között azért, mert a tervezet sérti a jogállamiság elvét, és nem áll összhangban a 2012-es reformmal, amikor a korábbi külön bíróságokat összevonva közigazgatási és munkaügyi bíróságok álltak fel.

Az önálló munkaügyi bíráskodás megszüntetése már 2012-ben is felmerült, de a megszüntetés helyett végül összevonásról döntött a kormány, így ma munkaügyi és a közigazgatási bíróságok működnek. A döntés logikája az volt, hogy a közigazgatási és a munkaügyi perek során - ellentétben a polgári perekkel - a két külön jogágnak megfelelően kialakult bírósági struktúra a hatalom és az egyén közötti erőkülönbségek kiegyenlítésére szolgál, hiszen soha nem lehet azonos pozícióban a hatóság és az egyén illetve a munkáltató és a munkavállaló.

Tovább nehezedne a dolgozói érdekérvényesítés

A munkajogban ez az egyenlőtlenség a Munka törvénykönyve 2012-es módosítása óta csak nőtt. A Liga Szakszervezetek szerint különösen fontos a munka világa önálló szabályozása és az önálló munkaügyi bíróságok további működése, mert az egyéni munkaügyi perekben hozott döntések más munkavállalókra is kihatással lehetnek, a munkahelyi kollektív ügyek elbírálása pedig a munkahelyi demokráciát nagymértékben érintik.

A jelenlegi bírósági rendszerben, bár azonos szervezeti egységben valósul meg, a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás elkülönül. Félő, hogy a munkaügyi bíróságok megszűnésével a munkavállalók helyzete a perek gyakorlati lebonyolításában tovább nehezedik.