A pénzintézet szerint Magyarországon az új kormánnyal is folytatódik a szigorú fiskális politika, hiszen egy esetleges forint iránti bizalomvesztés háztartásokra gyakorolt hatása (a jelzáloghiteleket keresztül) komoly visszatartó erő.


A pénzintézet szerint az IMF-hitel meghosszabbítására szükség lesz, de nem a pénzügyi gondok miatt, hanem a hitelesség fenntartása érdekében.

Szintén komoly korlátozó tényezőnek vélik elemzők az EU túlzott deficiteljárását. A bank szerint a fiskális kockázatok jól ismertek és menedzselhetők, hiszen - mint ahogy ez kormányoldalról többször elhangzott korábban - ennyi intézet még sosem vizsgálta felül a magyar pénzügyi folyamatokat.

A legnagyobb ellenzéki párt által is többször emlegetett 7 százalékos GDP arányos hiányt a bank az állami vállalatok konszolidációjával tudja elképzelni, amit ugyanakkor politikai döntésnek vél, de az intézmény elemzői szerint ez nem növeli a teljes állami szféra finanszírozási igényét.


A jövő évi deficit 4 százalék körül marad, minden, költségevetéssel kapcsolatos kockázattal együtt is - áll a BofA-ML elemzésében.


A bank továbbra is lehetségesnek tartja a 2014-es euróbevezetést, a devizahitelek magas aránya ugyanis a pénzintézet szerint erős „ösztönző" lehet a politika számára. 2014 január 1. a bank szerint a legkorábbi csatlakozási dátum is egyben.

A maastrichti kritériumok teljesítéséhez azonban a következő kormánynak elég lenne tartania magát a most elindított intézkedésekhez. Az viszont, hogy az új kabinet ezt az utat választja-e, csak a 2011-es költségvetésből derül ki októberben - jegyzik meg az elemzők.

A BofA-ML emellet Magyarországot az egyik legvonzóbb piacnak tartja a feltörekvők között, így a bank - azoknak a befektetőknek, akik a 2011-es ERM-II belépést valószínűsítik - a magyar papírok jelentős felülsúlyozását javasolja.