Az eddigiekből az látszik - írta a Népszabadság - , hogy lényegében ugyanannyi korábban érettségizett jut be a felsőoktatásba, mint az elmúlt években, anélkül, hogy beavatkoztak volna a rendszerbe.

Esélyegyenlőtlenségről a régebben és az újonnan érettségizettek között nem beszélhetünk - közölte Magyar Bálint oktatási miniszter a pénteki Nap-keltében. "Tehát az a riogató kampány, amely szerint valami tragédia fog történni, és az idén érettségizettek labdába se rúgnak, be se jutnak az egyetemre, egyáltalán nem teljesül" - mondta a miniszter, utalva az új pontszámítást kísérő előzetes szülői aggodalmakra és arra az alkotmánybírósági döntésre is, amely szerint esélyegyenlőtlenséget teremt az idén életbe léptetett szabályozás.

Magyar elismerte, hogy van egy veszélyes pont a rendszerben: egyesek ugyanabból a tárgyból a régi érettségijüket is és egy hármas emelt szintű érettségi után a plusz hét pontot is beszámíthatták. "Ebből gondolták sokan, hogy ez a teljes rendszert felborítja. Ezen változtatni fogunk" - mondta a miniszter.  

 "A bölcsész- vagy a gazdasági képzések például nagyon népszerűek, itt jelentős a nyomás a tárcára és az intézményekre is, hogy növeljük a keretszámot" - mondta Magyar. A 42840-es keret, amelyet a nappali, államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai képzésre meghatároztak, lényegében változatlan maradt, most 42990 körül áll.

Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint szó sincs riogatásról: egyelőre mindenki óvatos, mert megy az alkudozás a helyekről, ami az intézményeknek komoly forrásokat jelent.

prepareSetReadFlag(370995);