Magyarország a fenntarthatóság szempontjából az uniós középmezőnyében helyezkedik el. A magyar gazdaság energiaintenzitása a magasabb uniós átlagtól még elmarad, ám 2004 után csatlakozott országok között a legjobb helyen áll. Ugyanakkor látványosan romlott a közlekedés szén-dioxid kibocsátása , 1991 óta ötven százalékkal nőtt - ez a kereskedelmi forgalom növekedésének következménye - illetve az uniós nyitás egy kellemetlen mellékhatása.
A magyar gazdaság erőforrás-termelékenysége az uniótól elmarad, annak ellenére, hogy 25 százalékkal javult 2000 óta, ezzel az újonnan csatlakozott országok között már első helyen áll Magyarország - mondta Vértes.
A magyar cégek kétharmadának nincs környezetvédelmi irányítási rendszere - ez jellemzően a hazai kkv szektor sajátja. A cégek elsősorban a keletkező hulladékok csökkentésre, illetve azok újrahasznosítására törekednek, csak ettől elmaradva következik a termékek tartósságának növelése, az anyagszükséglet csökkentése és a megújuló energiaforrások felhasználása.
A cégekhez hasonlóan a háztartások is a kisebb ellenállás irányba fordulnak - vagyis a beszerzéseknél nem a legfontosabb szempont a környezetbarát technológiák vásárlása.
Az önkormányzatoknak sűrgősség szempontjából az energiatakarékosság a legfontosabb a cél, ami egyben gazdasági kényszer is. Ugyanakkor az önkormányzatok energiatakarékosságra és környezetvédelemre fordítható forrásaik szinte teljes mértékben a pályázatokon elnyerhető pénzektől függnek - ugyanis nincsenek értékelhető saját források erre a célra. Önkormányzatok megítélése szerint ugyanakkor a pályázatokon megszerezhető források szűkösek és a pályázati rendszer is bonyolult.
A Mol csoportnak kiemelt stratégiai célkitűzései vannak a fenntartható fejlődés területén - vagyis a részvényértéket növelő környezetvédő módon kell elérni. Ugyanakkor tévhit, hogy a vegyipar lenne az egyik legnagyobb környezetszennyező - hisz a világ szén-dioxid kibocsátásnak négy százalékáért felelős ez az ágazat - ezen belül a műanyag-alapanyaggyártás egy százalékért , miközben a közlekedés húsz az, energiaipar pedig több mint negyven százalékért - mondta Olvasó Árpád, a TVK vezérigazgatója a kiadvány támogatója.