Az E-commerce 2020 nemzetközi akció célja az online csalások, illetve az ezt megelőző illegális kártyaadatszerzések lehetőségének visszaszorítása, amely - közvetve vagy közvetlenül - a vásárlókat, a kereskedőket, a csomagküldő szolgálatokat és a pénzintézeteket egyformán sújtja.

Darázs-Horváth Zsófia rendőr százados, a Készenléti Rendőrség munkatársa arról beszélt: az internetes csalások száma évről évre növekszik világszerte, ezért döntött úgy az Europol, hogy - immár negyedik alkalommal - megszervezi az online termékvásárlási csalásokra fókuszáló nemzetközi akcióját. Az E-commerce 2020 célja a bűnüldöző hatóságok mellett a bankok, a kereskedő cégek és a futárszolgálatok közreműködésével az online vásárlási csalások kiszűrése volt.

Elmondta: ha online élnek vissza a bankkártyaadatokkal, akkor azt nagy valószínűséggel online is szerezték meg az elkövetők jellemzően adathalászattal, számlacsalással, hamis pénzügyi linkek vagy weboldalak segítségével. Ezekkel különböző platformokon vásárolnak árucikkeket, a megrendelt termékek egy részét pedig általában továbbértékesítik, a befolyt összeget pénzmosásra, de akár terrorfinanszírozásra is fordíthatják.

Idén 16 ország vett részt a kétnapos akcióban, amely során 26 elfogás történt, de egyik sem Magyarországon. Hozzátette: tavaly, amikor nem volt vírushelyzet, 14 napos volt az akció, 6500 csalárd tranzakciót azonosítottak több mint 5 millió forint értékben. Ebből Magyarországra 250 tranzakció jutott, ami 130 bankkártya adatait érintette, a vásárlások összértéke pedig a 41,5 millió forintot is meghaladta, amiből a hatóságok 29,5 millió forint értékben tudták megakadályozni a visszaélést. Darázs-Horváth Zsófia értékelése szerint idén megugrott az online vásárlások és ügyintézések száma, amivel párhuzamosan a visszaélések száma is - idézi az MTI.

Bor Olivér nemzetbiztonsági százados, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet sajtóreferense arra hívta fel a figyelmet, hogy az online vásárlások száma az év végi időszak mellett a pandémiára tekintettel is növekedést mutat, azonban körültekintően kell ezeket a tranzakciókat indítani, mert a kiberbűnözők mindenhol jelen vannak. Jellemzőjük a hamis biztonságérzet kialakítása, igyekeznek elhitetni a felhasználókkal, hogy ellenőrzött weboldalról rendelnek, sokszor a biztonságos oldalakhoz nagyon hasonló arculati elemeket használnak - mondta.

A százados arra is kitért: a hitelkártyákat, bankkártyákat érintő csalás a kiberbűnözés egyik legjövedelmezőbb tevékenysége, szakértői becslések szerint azoknak a 25 százaléka már valamilyen átverés áldozatává vált, akik valaha vásároltak az online térben.

Az online vásárlási csalások motivációja a pénzszerzés mellett az adatszerzés, illetve e kettő kombinációja. Példaként említette, hogy egy eladni kívánt terméknek komoly brandet alakítanak ki, weboldalt, webshopot hoznak létre, és hatásvadász cikkeket és hirdetéseket jelentetnek meg a közösségi médiafelületeken. Rámutatott: ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az jellemzően nem igaz, így például nem lehet 10 ezer forintért csúcstechnológiás televíziókészüléket vásárolni, vagy 90 százalékos kedvezménnyel a legújabb mobilkészüléket.

Az idei évben jellemzővé vált a járványügyi helyzet miatt az online rendelés, kiszállítás, nem készpénzes fizetés előtérbe kerülése, ez azonban az ünnepek közeledtével még nagyobb teret hódít majd a kereskedelmi szektorban. A rendőrség az online vásárlás 11 aranyszabályát az alábbiakban foglalta össze:

Kép: Nagyításhoz kattintson a képre!

Ne váljon csomag-strómanná!

Az interneten újabb csábító munkalehetőség terjed, amivel sokakat megtéveszthetnek, ezért a kampány az erre való figyelemfelhívásra is kiterjed. A hatóság szerint a bűnözők álláshirdetésnek álcázva tévesztik meg a munkakeresőket. A munka egyszerűnek tűnik, a megbízó nevére érkezett csomagot át kell venni, majd továbbküldeni egy megadott címre. A könnyű pénzkereseti lehetőség azonban bűncselekményt rejthet, a jóhiszemű álláskereső általa bűnözők strómanjává, ezáltal bűntársukká válik.

További részletek és tájékoztató anyagok a rendőrség honlapján érhetők el.