Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Napokon belül elkezdődnek az érdemi tárgyalások az állami közszolgáltató vállalatoknál a fizetések idei rendezéséről. Az infláció miatt már régóta napirenden szerepel az állami vállalatoknál érvényben lévő bérmegállapodás felülvizsgálata.

  • A MÁV;
  • a Volánbusz;
  • a Magyar Posta; 
  • és az állami közműszektor munkavállalóinak a bére

átlagosan 15-16 százalékkal emelkedhet 2023-tól az érvényben lévő bérmegállapodás alapján tervezett 5 százalék helyett – tudta meg a Napi.hu

Már a januári fizetés is magasabb lehet a vártnál

Információink szerint a szakszervezetek, a kormány és a vállalatvezetők a gyors egyezségre törekednek, így szinte borítékolható, hogy már a januári fizetések is tartalmazzák a vártnál lényegesen nagyobb béremelést.

A tárgyalások az állami vállalatok országos érdekegyeztető fórumának keretében, a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán (KVKF) kezdődnek.

A szakszervezeti konföderációk és az állami cégek vezetői mellett a kormány képviseletében Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszter-helyettese tárgyal a 2021-ben aláírt, három évre szóló bérmegállapodás korrekciójáról.

A KVKF keretében zajló egyeztetés után folytatódik az alkudozás az állami vállalatok vezetőit tömörítő Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz) és a munkavállalói érdekképviseletek között.

Az új feltételekkel életbe lépő béralku aláírását követően ugyanakkor már helyben kell folytatniuk az egyes cégeknél a konkrét, munkakörökre szabott bérintézkedésekről szóló tárgyalásokat a szakszervezeteknek. A folyamat még ebben a hónapban lezárulhat.

Minimálbér és infláció: sürgető a bérkorrekció

Az állami cégeknél régóta téma a 2021-ben megkötött, 2021-re, 2022-re és 2023-ra összesen 15 százalékos alapbérfejlesztést tartalmazó bérmegállapodás újratárgyalása.

A postások jelentős része a garantált bérminimum körül keres
A postások jelentős része a garantált bérminimum körül keres, a januári emelés bértorlódást okoz
Kép: MTI Fotó, Kovács Tamás

Ennek oka, hogy idén mindössze 5 százalékkal nőtt volna az eredeti alku szerint a nélkülözhetetlen állami közfeladatokat ellátó dolgozók keresete.

A történelmi rekordokat döntő infláció miatt

2022-ben az árak emelkedése gyakorlatilag reálértéken három év bruttó béremelését nullázta le, így a napirendre tűzött korrekció nélkül jelentősen visszaesne a dolgozók bérének vásárlóereje.

A MÁV-nál és a Volánnál a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozók száma nem jelentős, ugyanakkor a postánál a munkavállalók nagy része a bérminimum emelése miatt 14 százalékkal magasabb alapbért kap januártól. Ez ugyanakkor bérfeszültséget okoz.

Már az aláíráskor látni lehetett, hogy baj lesz

A 2021 nyarán kötött bérmegállapodást több érdekképviselet sem támogatta, félelmük pedig beigazolódott:

a bizonytalan gazdasági környezetben született több évre szóló egyezség végül nem tudta beváltani a célját.

A várhatóan 15 és 17 százalék közötti béremeléssel kapcsolatban konkrét ígéretek még nem hangzottak el, de a minimálbérek emelése, az idei évre várt átlagbér-növekedés és a fővárosi cégeknél kötött alkuk alapján az érdekképviseletek ekkora mértéket tartanak reálisnak.

A bérek leszakadása megbénítaná a közszolgáltatásokat

Fontos, hogy az állami közszolgáltatásokban dolgozók bére ne szakadjon le az önkormányzati társaságoknál, vagy a versenyszférában dolgozók keresetétől,

mivel ebben az esetben súlyos munkaerő-elvándorlás kezdődhet, amely veszélybe sodorná a közúti és vasúti közlekedés, a posta vagy a közműszolgáltatások megfelelő működését. Ezek fenntartása pedig az államnak kiemelt feladata.

Nem volt vita arról, hogy tárgyalni kell 

Az állami vállalatok nyitottak a bérkorrekcióra, ugyanakkor a saját költségvetésükből ezeket az emeléseket nem tudják kigazdálkodni, a kormánynak mindenképpen forrásokat kell biztosítania a költségvetésből a nagyobb bértömegre és a minimálbér-emelések miatt kialakuló bértorlódások kezelésére.

fizetések rendezésére egyébként a szakszervezetek szerint mindegyik fél nyitottnak bizonyul 2023-ban.