Bár a 2015-ös költségvetési törvényben még az szerepelt, hogy csak a teherfuvarozók által fizetendő használatarányos útdíjból (e-útdíj) tervez többet beszedni a kormány a tavalyinál, a többi autópályahasználóra érvényes e-matricákból pedig változatlan bevételt irányzott elő, az azóta megszületett NFM-jogszabályok alaposan átrendezték a képet. Mind a kamionosok, mind a kisteherautókat üzemeltetők, mind az autósok többet fizetnek 2015-ben, mint tavaly. Igaz, a személygépkocsit használók között sokan jól járnak a megyei éves matricák bevezetésével.

Az idei büdzsé eredeti javaslata 169 milliárd forintos nettó e-útdíjbevétellel számolt, ami több mint 35 milliárd forintos emelkedést jelentett a 2014-es tervhez képest. A költségvetési vita során azonban ezt átírták, a végszavazásra váró tervezet már csak 149 milliárd forintos bevétellel számolt, ami 16 milliárdos pluszt jelentett volna. A 2014-es e-útdíjbevételek viszont elmaradtak a tervtől: a Napi.hu információi szerint 133,9 milliárd forint helyett 127-129 milliárd forint folyt csak be, amihez képest az idei előirányzat már 20-22 milliárdos többletnek felel meg.

Voltak még ötletek

A Napi.hu kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy az NFM több olyan ötlettel is előállt az útdíjbevételek növelése érdekében, amelyekre végül a kormány nemet mondott. Ilyen, végül elvetett elképzelés volt például:

  • a buszok bevonása az e-útdíj rendszerébe,
  • az e-matricák általános áremelése,
  • az e-útdíjtarifák általános, 10 százalékos emelése.

Megemelték az e-útdíjat

Egészen december 10-éig úgy tűnhetett - sőt, a költségvetési törvényben most is ez szerepel -, hogy ezt a többletet kizárólag a nehéz tehergépjárművek kül- és belföldi üzemeltetőitől szednék be, ám az nemigen volt ismert, hogy milyen módon. Logikus lett volna például a környezetvédelmi besoroláson alapuló díjkategória-rendszer átszabása úgy, hogy a korszerűtlenebb, szennyezőbb járművek után fizetendő tarifákat emelik meg nagyobb mértékben.

Ehelyett a fizetős úthálózat kiterjesztése mellett döntött a szaktárca, továbbá általános tarifaemelést hajtottak végre. Utóbbi azt jelenti, hogy járműkategóriától és környezetvédelmi besorolástól függetlenül 5 százalékos drágulás lépett életbe január 1-jétől. A régi és az új tarifákat mutatja az alábbi tábla:

A 127-129 milliárd forintos tavalyi e-útdíjbevételhez képest ez az 5 százalékos növekedés 6,35-6,45 milliárdos többletet hozhat a konyhára.

Fizetős furgonosok

Nemcsak a kamionosok, hanem a kisteherautókkal, furgonokkal, kisbuszokkal közlekedő fuvarozók (és persze egyéb vállalkozások, magánszemélyek) is többet fizetnek az idén az úthasználatért, mint tavaly. A hivatalos indoklás szerint "az intézkedés célja az ország területén átutazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások fokozottabb bevonása az útüzemeltetés és útfenntartás költségeinek viselésébe".

Az újonnan bevezetett D2 (ide a D1 kategóriába nem tartozó valamennyi személygépkocsi, amely 7 főnél több személy szállítására alkalmas, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi és a lakóautó tartozik) és U kategória (a D2 kategória és a buszok vontatmányai) ugyanis alapvetően róluk szól. A D2 kategóriában a heti (10 napos) és havi jogosultság ára a D1 díjkategória kétszeresére emelkedett, de az éves országos e-matrica ára változatlan maradt, míg az U-utánfutókért a személyautókra (D1) vonatkozó tarifát kell megfizetni.

Mi lehetett volna helyette?

Ha pusztán a költségvetés bevételi igényeit nézzük, a Napi.hu véleménye szerint kisebb felháborodás mellett is be lehetett volna szedni a szóban forgó 20-22 milliárdot a közlekedőktől. Mégpedig úgy, hogy a kormány - kihasználva az üzemanyagok árának esését - srófol egyet a jövedéki adón.

Ezt a nemrégiben már végigfuttatott - a kommentelők egy részét felbőszítő - gondolatkísérletet felmelegítve könnyen kiszámolható, hogy 20-25 milliárd forint egy 4-5 forintos jövedékiadó-emeléssel előteremthető. (Ez az összefüggés csak hozzávetőleges, hiszen a jövedékiadó-tartalomra egyrészt még rárakódik a 27 százalékos áfa, másrészt az állami tulajdonú közlekedési társaságokat is érintené a költségnövekedés.)

Azon persze lehet vitatkozni, hogy az üzemanyag adótartalmának további emelése - az útalap kvázi újrabevezetése - vagy a mostani útdíjrendszer az igazságosabb, esetleg a használatarányos útdíjat kellene kiterjeszteni az autósokra, netán a teljes úthálózatot kellene fizetőssé tenni, mint például Bulgáriában.

Így jöhet ki a matek

Úgy tudjuk, a megyei matricák bevezetése az útdíjbevételekre nem gyakorol érdemben sem pozitív, sem negatív hatást. A fizetős úthálózat kiterjesztése (a D1 kategóriában is), a tarifarendszer átszabása és emelése mellett ugyanakkor más tényezők is gyarapíthatják a bevételeket. Ide tartozik az új útszakaszok átadása és a fizetős hálózatba történő beillesztése mellett az, hogy a gazdaság növekedése, valamint a jelentősen olcsóbbá vált üzemanyag is pozitív hatással van a forgalomra és ezzel együtt a bevételekre.

Ezek a tételek egyenként néhány milliárd forintot jelentenek - ebből és a kamionosok közel 6,5 milliárdjából jöhet össze a 20-22 milliárd forintos többlet 2014-hez képest. Az pedig a költségvetés egésze szempontjából már csak részletkérdés, hogy ennek egy része az e-útdíjbevételek között, másik része pedig az e-matricabevételek között jelenik majd meg, előbbieket az előirányzathoz képest kevésbé növelve, utóbbiakat pedig az "őstervvel" szemben gyarapítva.