A veszélyhelyzet érvényben tartása, valamint a forint gyengülése következtében jelentősen drágultak idehaza a fogászati kezelések – mondta a 24.hu-nak Linninger Mercedes, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke. Az energiaárak ugrásszerű növekedése miatti drágulás csak a jéghegy csúcsa.

A fogászatokban ugyanis már a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság is jelentős költségemelkedést okozott. Megemelkedtek a beszerzési költségek, az egész világot érintő nyersanyaghiány az egekbe tolta az anyagok és eszközök piaci árait.

Ráadásul a világban aktuális fenntarthatósági törekvések kivezették, illetve megváltoztatták az egyszer használatos eszközeink jelentős részét, az új eszközök előállítási és bekerülési költsége is számottevően magasabb. Az energiaárak emelkedése mindezek tetejére nehezítette meg az egészségügyi vállalkozások fenntartását.

Kis cégek, nagy cégek

A szakértő szerint különbséget kell tenni a kis- és a nagyvállalkozások, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződött vállalkozások között. Értelemszerűen az első két esetben – bár az energiaválság különböző mértékben, de minden magánvállalkozót érint – a működésnek a feltétele, hogy a szolgáltatások árait a költségemelkedéshez igazítsák.

Ezzel kényszerűen kockáztatják a fizetőképes kereslet akár jelentős csökkenését is. Mellettük vannak azok, akik a rendelésüket NEAK-finanszírozott formában látják el – ők egyéni vagy praxisközösségi formában különböző finanszírozásban részesülnek a központi költségvetésből.

E praxisok rezsitámogatása jelenleg messze elmarad a háziorvosi, gyermekorvosi praxisok támogatásától, pedig a fogászati kezelések alapvető kelléke a kezelőegység, amely folyamatos áramellátást igényel, vagyis egy fogorvosi rendelő energiafogyasztása biztosan magasabb, mint egy háziorvosi rendelőé.