A 2007-ben kezdődött globális válság 2009-ben teljesen lenullázta azt a javulást, ami a 15-24 év közötti fiatalok golbális munkanélküliségi rátájában bekövetkezett 2002 és 2007 között. Tavally 12,6 százalékos volt a fiatalok körében a munkanélküliség és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrisebb, Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2012 című jelentése szerint, 2012-ben pedig várhatóan 12,7 százalékra emelkedik a ráta, ami legalább egy százalékponttal magasabb szintet jelent, mint 2007-ben volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2007 óta mintegy 4 millióval 75 millióra emelkedett a munkanélküli fiatalok száma.

A munkalehetőségek hiánya miatt sok fiatal döntött a munkakeresés felhagyása vagy annak elhalasztása, és a tanulmányainak folytatása mellett. A nemzetközi szervezet jelentése rámutat arra, hogy ha ezekkel a munkaerőpiacról kieső fiatalokkal korrigálnánk a rátát, akkor a 2011-es érték 12,6 százalékról 13,6 százalékra emelkedne.

Az ILO közép távú előrejelzése sem kecsegtet túl sok jóval, ugyanis ez az arány 2016-ig ezen a magas szinten be is ragad, csak enyhe javulás mutatkozhat.

Emellett a demográfiai folyamatok is afelé mutatnak, hogy miközben a fiatal munkaerőkínálat tovább nő, különösen azokban az országokban, ahol csak kevés fizetett munkalehetőség van, és ahol foglalkoztatotti szegénység egyébként is elterjedt (szub-szaharai régió és Dél-Ázsia) - figyelmeztet az ILO.

Jelentős ugrás

Jelentős romlást lehetett tapasztalni a fejlett gazdaságokban és az Eurpai Unióban, Közép- és Délkelet-Európában (nem EU-tagok) valamint a FÁK országokban, Latin Amerikában illetve a Karibi és a dél-ázsiai térségben. A fejlett gazdaságokban a helyzet az eddig előrejelzett 18 százalékos munkanélküliségi rátához képest is romlott a nagyarányú munkahelyvesztésnek következtében. A FÁK országok és Közép- és Délkelet-Európa régiójában 2011-ben kis mértékben, 17,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében. A fejlett gazdaságokkal ellentétben itt úgy tűnik, a gazdasági válság alatt nőtt a fiatalok munkaerő-piaci részvételének aránya, aminek a hátterében - részben - valószínűleg a szegénység áll.

Az ILO szerint a fejlett országokban és az EU-ban, valamint Dél-Ázsiában a globális gazdasági válság hatásának méréséklésében csak kevés előrelépés történt, Észak-Afrikában viszont az Arab Tavaszt követően 2010 és 2011 között közel 5 százalékkal ugrott meg a fiatalok körében a munkanélküliség, ami ezzel tovább növelte a térségre jellemző egyébként is magas rátát.

A válság miatt a munkakeresést elhalasztó fiatalok száma mintegy 6,4 millió főt tehet ki globálisan, és leginkább a fejlett gazdaságokra valamint az EU-ra koncentrálódik számuk. A fiatal munkakeresőkre nehezedő nyomás tovább fokozódik, ha azok, akik most átmenetileg felfüggesztették a munkakeresést ismét megjelennek az álláskeresők között - jegyzi meg a nemzetközi szervezet jelentése.

Az ILO szerint - bár nagy eltérések mutatkoznak az adatokban - a fiatalok foglalkoztatása minden régiót jelentős kihívásokkal szembesít, amelynek komoly negatív hatása lehet a jövőbeli foglalkoztathatóságra és a bérekre.

Csapdába került fiatalok

A problémát tetőzi, hogy azok a fiatalok, akiknek van munkájuk, alacsony termelékenységű, ideiglenes vagy más olyan munkákban ragadtak, amelyek a törekvéseiktől távol esnek és gyakran nem nyílik számukra lehetőség arra, hogy az ilyen állásokból állandó, magasabb termelékenységű vagy jobb fizetést ígérő pozíciókra váltsanak.

A fejlett gazdaságokban a fiatalokat ugyanis egyre nagyobb számban alkalmazzák valamilyen atipikus foglalkoztatási formában, egy biztosabbnak nevezhető pozícióba történő átlépés pedig kitolódik. Az ILO szerint az elmúlt évtizedben és a válság kirobbanása óta látható részmunkaidős és határozott időre szóló foglalkoztatás felfutása arra enged következtetni, hogy az emelkedés annak tudható be, hogy ez az egyetlen nyitva álló lehetőség a munkavállalás előtt.

Erre példaként a nemzetközi szervezet azt említi, hogy az EU-ban a fiatalok részmunkaidőben és ideiglenesen történő foglalkoztatása nagyobb mértékben nőtt, mint a felnőttek hasonló típusú alkalmazása a válság előtt és alatt egyaránt.

A 2008 és 2011 második negyedéve közötti időszakban a fiatalok részmunkaidős foglalkoztatása 3,6 százalékponttal emelkedett az EU egészében, miközben Spanyolországban 11,8, Írországban 20,7 százalékponttal ugrott meg. Több országban - köztük Ciprus, Dánia, Görögország, Magyarország, Portugália és Szlovénia - az emelkedés ugyanebben az időszakban meghaladta az 5 százalékpontot.

Az oktatás és képzés fontos lenne

A képzés és oktatás alapvető fontosságú a fiatalok számára annak érdekében, hogy sikeresen be tudjanak lépni a munkaerőpiacra, mivel javítja a foglalkoztathatóságukat és a potenciális termelékenységüket. A fejlett világban a képzettség védőernyőként is szolgálhat a munkanélküliség ellen - áll az ILO jelentésében - hiszen erős kapcsolat van az iskolai végzettség és a későbbi foglalkoztatottság között. Az adatokon ugyanis most is beigazolódott, hogy válság idején általában az alapfokú vagy még alacsonyabb iskolai végzettségűek körében a legnagyobb a munkanélküliség és az arány sokkal rosszabb, mint a magasabb végzettségű munkavállalók körében.

Magyarország esetében például 2000 és 2010 között az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében ugrott meg leginkább a munkanélküliségi ráta: 11,5 százalékról 24,9 százalékra. A középfokú végzettségűeknél 4,1 százalékkal 10,5-re, míg a felsőfokú végzettségűeknél 3,3 százalékkal 4,7 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya.

Az ILO szerint a legnagyobb gondot - különösen a fejlett gazdaságokban - azok a fiatalok okozzák, akik sem alkalmazásban nem állnak, sem semmilyen képzésben nem részesülnek (NEET). Az ő arányuk a fiatal korosztály 10 százalékát is eléri, és nagytöbbségük a fejlett gazdaságok alacsok képzettségű fiataljai közül kerülnek ki - mutat rá az ILO tanulmánya, ami megjegyzi emellett azt is, hogy több országban szabályozásokkal próbálják ezt a tendenciát korlátok közé szorítani, ezen a körön belül konkrét alcsoportokat (az oktatási rendszerből idő előtt kihulló, lemorzsolódó vagy munkanélküli fiatalokat) megcélozva.

Hol a megoldás?

A fiatalok foglalkoztatásának helyzetén lehet javítani, de csak akkor, ha a munkahelyteremtés a fiatalok számára a politikai döntéshozatalban elsődleges prioritássá válik, és jelentősen nő a beruházások száma a magánszektorban" - jelentette ki, José Manuel Salazar-Xirinachs, az ILO Foglalkoztatási divíziójának igazgatója.

A szükséges lépések legfontosabb területeiként a nemzetközi szervezet a következőket jelöli meg:

Makrogazdasági és növekedést segítő intézkedések: ahol pénzügyileg megvalósítható, kiemelkedően fontos, fenntartani vagy ösztönözni a munkahelyteremtést segítő lépéseket. Bár az ILO szerint a fiatalok foglalkoztatása egyre fontosabb prioritásként szerepel a nemzeti döntéshozói napirendeken, ezek sokszor nem jelennek meg a helyzet javítását segítő programokban - a források sokszor limitáltak és alultervezettek.

Aktív munkaerő-piaci intézkedések és programok: munkaügyi központok fejlesztése, a munkáltatók ösztönzése bér- és képzési támogatásokkal vagy adókedvezményekkel, hogy alkalmazzanak fiatalokat és hogy ellensúlyozzák a fiatal munkavállalók túlkínálatának kialakulását a válság idején. Emellett nagyon fontosak a szakképzési programok, a munkanélküliek vagy reményvesztett fiatakok átképzése, munkahelyi képzési programok, szakképzési rendszerek kialakítása vagy fejlesztése, vállalkozói képzési programok, a hátrányos helyzetű fiatalok készségfejlesztését elősegítő programok.

Az eddigieknél jobb stratégiák szükségesek a fiatalok szociális védelmének javítására, a munkaerő-piaci reformokat az ő igényeikre kellene szabni. A tisztességes foglalkoztatás nem csak a munkahelyteremtésről szól, hanem a munkahelyek minőségének javításáról is - szögezi le a jelentés.

Társadalmi egyeztetés és együttműködés a fiatalok foglalkoztatása érdekében: A fiatalok foglalkoztatására vonatkozó vállalások megvalósításához széleskörű együttműködés létrehozása szükséges (kormány, munkáltatói szervezetek, szakszervezetek vagy más olyan szervezetek, amelyek hozzájárulhatnak a legmegfelelőbb intézkedések kivitelezéséhez nemzeti és helyi szinteken).

A hatékony intézkedések megtervezését, meghozatalát, végrehajtását és nyomonkövetését segítő munkaerő-piaci információs és elemző rendszer kialakítása.