A lengyel és a mexikói váratlan 50 bázispontos kamatvágások ellenére sem várnak a lapunknak nyilatkozó elemzők meglepetést a monetáris tanács (MT) jövő keddi ülésén: mindannyian a 25 bázispontos ütemű sorozat folytatását jelzik, legalább az év közepéig. A piaci jelzések szerint valahol 4,5 százalék környékén érhet véget a ciklus, ám vannak olyan vélemények, amelyek 3,75−4 százalékig is elképzelhetőnek tartják a folytatását. De ha "túlvágja" magát a jegybank − teszik hozzá −, akkor komoly forint- és hozammozgásokra lesz érdemes felkészülni.

Új tanács, új jelentés

Az új összetételű tanács a döntésnél feltehetően az elsősorban egyszeri tételek miatt jelentősen csökkenő inflációra fog koncentrálni, emellett a fő hangsúly a növekedés élénkítésén lesz − mondja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte izgalmas lesz a csütörtökön esedékes inflációs jelentés is: egyrészt a hosszú távú előrejelzés mutatja majd, milyen pályára számíthatunk, ha kiesik a bázisból a rezsicsökkentés hatása, másrészt a jelentés hangvétele érzékeltetheti az új vezetés hozzáállását a szakmai kiadványokhoz. Bebesy úgy gondolja, hogy az MT egyelőre nem jelenti be a nem konvencionális eszközök alkalmazását. Az ismert, hogy a jegybank eddigi szakmai stábja hogyan vélekedett ezek bevetéséről − az új vezetés feltehetően törekszik majd arra, hogy ha ilyen irányú változásokat szeretne, akkor azokat szakmailag alátámassza.

Az MT februári üléséről kiadott jegyzőkönyv szerint még nem változott jelentősen Magyarország kockázati megítélése, ez az álláspont azonban a márciusi fejlemények tükrében már nem vállalható. A tanács folyamatosan azt kommunikálja, hogy a kedvező piaci hangulat fennmaradása a további vágások egyik alapfeltétele − érdekes volna megtudni, milyen változók alapján hozzák a döntést. A portfóliómenedzser szerint az egyik legfontosabb fejlemény − a forint gyengülése és a cds-felárunk megugrása mellett − a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány csökkenése, ami jelzi, hogy az alacsonyabb kamatok mellett már nem olyan vonzó a magyar állampapír.

Megbillent a hozamgörbe

A hozamgörbe kiugró meredeksége jelzi, hogy az enyhítés korántsem a fundamentumok javulásáról szól. A vágást persze meredek görbe mellett is lehet folytatni, csak fokozódik a további forintgyengülés veszélye − figyelmeztet Bebesy Dániel.

Nem számít a fokozatos kamatcsökkentés megváltoztatására Háda Bálint, a Questor elemzője sem. A forint árfolyamának elmúlt időszakbeli mozgásából akár nagyobb kamatvágásra is következtetni lehet Háda szerint. A forint gyengülése ugyanakkor tovább tarthat egy jelentősebb vágás esetén (amit a belső inflációs környezet egyébként lehetővé tenne).

Az árfolyam továbbra is korlát, amit figyelembe kell venni − ért egyet Kondrát Zsolt, az MKB szakembere. Gondot okoz az államadósság növekedésén és a devizaadósok emelkedő törlesztőrészletein keresztül, és a tartósan gyenge árfolyam középtávon az inflációt is növeli. Ennek ellenére a jegybank az elmúlt hónapokban kevéssé látszott aggódni a forint miatt, amiben a leértékelődés lassú és fokozatos volta is szerepet játszhatott.

Bezzeg a lengyelek

A lengyelek ugyan 50 bázispontot vágtak, de jelezték, hogy ezt követően hosszabb szünet jön, így lényegében csak egy hónappal előrehozták a két 25 bázispontos lépést követően várt kamatszintet − mondja az elemző, aki szerint nálunk most inkább a tartás lenne indokolt. Mindenesetre egy 25 bázispontnál nagyobb kamatcsökkentést a lengyel jegybankéhoz hasonló kommunikációnak kellene kísérnie, amely világossá teszi, hogy rövid távon hol a ciklus vége. A nem konvencionális eszközök közül a funding-for-lending típusú programot tartja az MKB elemzője a legvalószínűbbnek. A kötelező tartalékhoz is hozzányúlhatnak, de az fiskális célokat szolgálna, nem a növekedés élénkítését. A devizaadósság átváltására is várható program, ám ezt nehéz lesz árfolyamgyengülés nélkül levezényelni − figyelmeztet Kondrát Zsolt.

Az utóbbi néhány hétben tapasztalt piaci mozgás következtében kissé megnövekedett a kamattartás valószínűsége − véli Jobbágy Sándor, a CIB bank szakértője. A piaci árazást tekintve is valószínűsíthető, hogy közeledik a lazítási ciklus vége. Részben ezért, részben más belső és külső piaci okok miatt március folyamán lelassult a határidős kamatmegállapodások süllyedése (4,50−4,75 százalékra), illetve megugrott a forintopciókból számított (előretekintő) volatilitás, a szuverén cds-felárak január óta tartó emelkedése pedig felgyorsult. Ezek a fejlemények, valamint az euróövezeti piaci kockázatok erősödése nem indokolja, hogy a kamatlépések az eddigieknél kevésbé óvatosak legyenek.