A november-decemberi tőzsdei áremelkedés után egyre inkább indokolt lehet a kérdés, vajon várható-e a hossz folytatódása a Budapesti Értéktőzsdén. Nyilvánvaló, hogy bizonyos határokon belül lehet találni olyan részvényárazási modelleket, összehasonlítási alapokat, amelyek alapján a tőzsdei árfolyamok adott szintje reálisnak tekinthető. Sok szakértő ugyanakkor egyetért abban, hogy a magyar részvények jelenleg is alulárazottnak tekinthetők. Amennyiben a hazai kötvényhozamokhoz vagy a külföldi befektetők által forintkötvényeken elérhető hozamhoz viszonyítjuk a tőzsdét, akkor a BUX reális értéke valahol 7200-7700 pont között van. Feltételezve, hogy 2005-re a magyar részvények elérik az európai értékelési szinteket, a 10 000-10 500-as szint sem tűnik irreálisnak. Akár feltételezhetjük azt is, hogy a magyar tőzsde értékelési alapon már egy éven belül eléri az Európában megszokott mutatókat - miként az Görögországban történt -, s akkor akár 13 000 pontos is lehetne az index. Nyilvánvaló tehát, hogy 7000 és 13 000 között minden értéknél jól meg lehetne magyarázni a BUX szintjét. Ez nem függ mástól, mint a befektetők bizalmától, amely igen gyorsan változhat. Példa lehet erre a feltörekvő piaci kockázati prémiumok csökkenése október vége óta, az EMBI+ spread (Emerging Markets Bond Index) 1200 bázispontról a napokban 900 alá esett, ami hatalmas csökkenést jelent, azaz jelentősen nőtt a kockázatvállalási hajlam, ami felértékeli a feltörekvő piaci részvényeket is. Kedvezőnek tekinthető, hogy a nemzetközi befektetők portfóliói továbbra is alulsúlyozottak a feltörekvő piacokon, s ugyanígy a hazai befektetőké is a magyar részvényekben. Ezenfelül folyamatos a tőkebeáramlás Magyarországra, jók a makromutatók, Európa fellendülőben van, így nem nehéz elképzelni, hogy a BUX a jövő évet 12 000 fölött fejezi be. Az éremnek azonban van másik oldala is. A nemzetközi tőkepiacok annyira integráltak, annyira függenek egymástól, hogy nem valószínű áremelkedés a magyar piacon akkor, ha közben a külföldieken esnek az árfolyamok. Jelenleg a világpiaci súlyozott átlag P/E (árfolyam/nyereség) mutató 29 körül van 2000 végére várt eredményekkel. Ez 40 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évek átlaga, és diszkontált cash-flow modellek alapján is 30-40 százalékos túlértékeltséget jelent. Nemzetközi részvénypiaci eufória uralkodott el, s nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában és Ázsiában is aggasztóan magasak az árfolyamok. Mindenki arra számít, hogy jövőre igen komoly januári hatás lesz, s emiatt a befektetők rendkívül alacsonyan tartják a pénzeszközök arányát, hiszen senki sem akar kimaradni a nagy emelkedésből. Mindeközben az Y2K-félelem miatt a jegybankok elárasztották likviditással a tőkepiacot, s ez még olaj volt a tűzre, fokozta az eufóriát. Jövőre azonban várhatóan jegybanki szűkítések lesznek, ami a likviditást fogja csökkenteni, s valószínű, hogy előbb-utóbb a jelentős túlértékeltség is valamilyen módon korrigálódik. Ráadásul a rendkívül alacsonyan tartott készpénz- és magas részvényarányt is módosítani kell majd a nagy befektetési alapokban. Ezt végiggondolva pedig egy igen komoly korrekció lehetősége látszik a világ piacain, akár már 2000 első negyedévében, ez pedig tönkretehetné a kibontakozóban lévő hazai hosszpiacot. Aki tehát jelenleg vételi pozícióban van a magyar tőzsdén, arra játszik, hogy a hazai emelkedés a nehezen elkerülhető külföldi korrekció előtt bekövetkezik. Aki viszont eladói pozíciót vesz föl, arra számít, hogy hamarosan bekövetkezik a külföldi eufória kifulladása. Ez lenyomhatja a magyar árakat is, mielőtt itt egy fundamentálisan indokolható komolyabb emelkedés tudna bekövetkezni. Habár valószínűbbnek tűnik az, hogy előbb kezdődik meg a világban a korrekció, mint a magyar piac nagy vágtája, azonban annak előrejelzése, hogy melyik esemény következik be előbb, gyakorlatilag lehetetlen. Ezért nem lenne meglepő a következő negyedévben sem 2000 ponttal alacsonyabb, sem 2000 ponttal magasabb szint a BUX indexben. Egy dolog biztosnak tűnik - jelentős ármozgások lesznek a jövő év első hónapjaiban.