Négy csoportba sorolta az Európai Bizottság az uniós tagországokat aszerint, hogy mekkora esélyük van elérni a 2020-ra kitűzött foglalkoztatási arányt a 20-64 éves korosztályban. Az első csoportba két ország került (Németország és Málta), amelyek céljai nem voltak elég ambiciózusak, és már a 2012-es rátájuk is hajszálra volt a vállalttól. Az osztrák, cseh, dán, észt, finn, francia, lett, litván, luxemburgi, holland, szlovén és svéd cél elérhető, míg Belgium, Ciprus és Lengyelország vállalása ambiciózus, de teljesíthető. A negyedik csoportban Bulgáriával, Görögországgal, Írországgal, Olaszországgal, Portugáliával, Romániával és Spanyolországgal együtt vagyunk mi is, vagyis esetünkben nem tűnik elérhetőnek a 75 százalékos cél a tavalyi 62,1 százalékot követően. (A KSH friss jelentése arról számolt be, hogy a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 57,3 százalékra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.)

Utóbbi csoporton belül is ráadásul abba a körbe tartozik Magyarország Romániával és Görögországgal együtt, amelynek a legtöbb nehézséggel kell szembenéznie e téren. Az egyik jelentős kihívás - több más országhoz hasonlóan -, hogy 2010 és 2020 között a foglalkoztatás válság előttinél nagyobb ütemű emelkedésére volna szükség. A már említett Németország és Málta esetében viszont a népességváltozás miatt még a foglalkoztatottság csökkenésével is elérhető a vállalt szint.


Foglalkoztatási ráták - vállalások és tények



Az Európai Bizottság által 2010-ben felállított stratégia 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási rátát célzott meg - ehhez képest tavaly 68,5 százalékon állt a mutató, jóval alacsonyabban a válság előtti 70,3 százaléknál. A Bizottság megállapítja, hogy mivel csak marginális növekedésre lehet számítani 2013-ban és 2014-ben, komoly erőfeszítésekre volna szükség a cél eléréséhez. Bár a cél közös, az egyes országok eltérő számokat vállaltak: a legalacsonyabbat Málta (62,9 százalék), a legmagasabbat Dánia (80 százalék). Ezekből a különböző vállalásokból az adódik, hogy ha minden ország el is érné saját célját, akkor sem lenne meg az uniós 75 százalék, legfeljebb 74 százalék.

Messze lesz a cél

Visszatérve a magyarországi vállalásra, az idén a tavalyihoz képest csupán 0,1 százalékponttal javulhat a foglalkoztatási ráta a Bizottság által közölt előrejelzés szerint, 62,2 százalékra, amit jövőre 62,5 százalék követhet. Éves átlagban 1,9 százalékkal kellene növekednie a 75 százalékos cél eléréséhez a foglalkoztatottságnak, miközben 2000-2008 között csak 0,3 százalékot tudott felmutatni. Ha nem történik csodával felérő változás, a Bizottság szerint 2020-ban sem lesz magasabb a ráta 64,8 százaléknál, ami bő 10 százalékponttal maradna el a vállalttól.

Ajánlások Brüsszelből

Az Európai Tanács (EiT) túlzottdeficit-eljárást megszüntető javaslatához mellékelt ajánlások között is hangsúlyos szerepet kaptak a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos részek. A testület arra szólította fel a kormányt, hogy a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat. Folytassa a munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá tételét az alacsony keresetűek adóterhének enyhítésével, többek között a munkahelyvédelmi törvényben szereplő jogosultsági kritériumok finomításával, és az adózásnak a környezetvédelmi adók felé való elmozdításával.

Az EiT arra is felhívta a magyar kormányt, hogy teljes körűen hajtsa végre és gyorsítsa fel az adómorál javítására és az adószabályok betartásához kapcsolódó költségek csökkentésére irányuló, már bejelentett intézkedéseket. Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például az ifjúsági garancia program segítségével. Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét. Magyarországnak csökkentenie kellene a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítenie az aktiválási elemeket. Erősítenie kellene továbbá a képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése érdekében. Az EiT a nők részvételének ösztönzése érdekében a gyermekgondozási létesítmények bővítését, a szegénység csökkentése érdekében pedig - különösen a gyerekek és a romák körében - azt ajánlja, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen.