A Napi Gazdaság konszenzusa által jelzett mértékben 0,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest a második negyedévben a KSH friss jelentése szerint. Negyedéves alapon viszont jelentős lassulás történt, hiszen az első negyedévben még 0,7 százalékos GDP bővüléshez képest szerény 0,1 százalékos növekedésről adott számot a KSH a ma reggeli gyorsjelentésében. (Az első három hónapban 0,9 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest mért visszaesés.)

A GDP komponensei egyelőre nem ismertek, hiszen csak egy gyorsbecslést közölt a statisztikai hivatal, de ez alapján annyi tudható, hogy a tavalyi nagy visszaesésért felelős mezőgazdaság és építőipar - valószínűleg a bázishatásnak köszönhetően - húzta most fel a mutatót. Növekedési trendfordulóról egyelőre nem beszélhetünk, hiszen ezeknek a korrekciós tételeknek már csak statisztikai okokból is meg kellett jelenniük.

Kapcsolódó

Technikai értelemben lezárult a recesszió

Összességében azt mondhatjuk, hogy a GDP-adat a várakozásokkal összhangban alakult, technikai értelemben lezárult a recesszió és egy nagyon szerény növekedés volt érzékelhető a második negyedévben. (Év/év bővülésre 2011 negyedik negyedében volt utoljára példa.) A mögöttes folyamatokból egyelőre nem látszik a fordulat ereje, sokkal inkább a tavalyi mély visszaesést korrigáló tételeknek volt köszönhető az emelkedés. A növekedési fordulatért leginkább felelős beruházási, ipari és lakossági fogyasztás szegmensek mindegyikében olyan vegyes folyamatok zajlanak, hogy egyelőre becsülni sem lehet, mi fog történni az év második felében. A magyar gazdaság nagy arányú külpiaci függősége szempontjából viszont kedvező hír, hogy a legfontosabb export piacainkon a várakozásokhoz képest erőteljesebb növekedés látszik kibontakozni.

A mélypont hozta el a fordulatot

Az építőipar több éves visszaesés után nagy valószínűség szerint tavaly év végén elérhette a mélypontot, vagyis az a nagy iramú zsugorodás, ami addig jellemezte a szektort, leállt. Azzal kapcsolatban viszont erősek a kételyek, hogy mekkora mértékű a szektor növekedést generáló ereje.

A mezőgazdaság esetében is hasonló bizonyossággal állítható a fordulat, hiszen a hatalmas szezonális ingadozásokra képes szegmens most a tavaly nyári aszálykárok miatti óriási esést korrigálja. Ennek mértéke viszont még nem ismert, hiszen az idei évre adott elemzői becslések 20-25 százalékos növekedést jeleztek, ám az idei időjárási viszonyok miatt az agrárium valószínűleg ekkora mértékben nem lesz képes hozzájárulni a növekedéshez.

Az első negyedévben mért év/év visszaesésért akkor egyébként elsősorban az ipar volt a felelős, amely a tavaly év végi gyárleállások, és az export lanyhulása nyomán törte meg azt a trendet, amivel tavaly egyébként pozitív értelemben járult hozzá a GDP-hez. Hogy idén hogyan teljesít az ipar, nagy kérdés, a legfrissebb ma reggeli júniusi számokból ezen a területen nem bontakozott ki túl kedvező kép, hiszen a járműipari ágazatot leszámítva valamennyi ipari szegmensben visszaesést mért a KSH. Jó hír viszont, hogy a külpiaci konjunktúrára érzékeny feldolgozóipar számára fontos német és francia GDP-adatok jobbak lettek a vártnál, ami jelentheti azt, hogy beindult a külpiaci stabilizáció, és az export hozzájárulása a GDP növekedéséhez a későbbiekben valamivel nagyobb lehet az eddigi becsléseknél.

Egyelőre szintén nehéz becsülni a belső felhasználás erejét, hiszen a lakosság fogyasztási erejét visszatükröző kiskereskedelmi adatok júniusban vegyes képet mutattak. Elemzők szerint a lakosság jövedelmi helyzete - már csak a kedvező inflációs környezet miatt is - bizonyosan javulni fog, de azt, hogy a háztartások a pluszjövedelmüket ebből mekkora mértékben lesznek képesek fogyasztásra fordítani, és mekkora hányadot visz el az adósságtörlesztés, az ma még kérdéses. Ugyanígy nem látszik a fordulat a beruházási aktivitás területén sem, ahol az elmúlt negyedévekben rendre 8 százalék körüli visszaesést szenvedett el a gazdaság. A beruházási ráta mélypontra esett, ahol már a vállalati amortizációt is alig fedezi az aktivitás.

Teljesülhet a kormányzati prognózis

A növekedést a mezőgazdaság és az építőipar húzta, míg az ipari termelés alig nőtt, a szolgáltatások pedig vegyesen teljesítettek, amelyek közül a kiskereskedelmi forgalom és a szálláshelyszolgáltatás növekedést mutatott, az utóbbi impozáns mértékben - kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A felhasználási oldalról kevesebb információ áll rendelkezésre. A fogyasztás feltehetően enyhén növekedett, amit a kiskereskedelmi és szálláshelyszolgáltatási adatok tükröznek. Az áruk nettó exportja nem mutatott meggyőző növekedést, azonban a szolgáltatások nettó exportja a külföldiek által igénybe vett vendégéjszakák számának kimagaslóan dinamikus növekedése miatt hozzájárulhatott a növekedéshez.  A készletek változása szintén hozzájárulhatott a növekedéshez, részben a jóval kedvezőbb mezőgazdasági termelés, részben egyes exportcélú termelés készletfeltöltése miatt. A beruházások zsugorodása folytatódhatott, annak ellenére, hogy az építőipar statisztikái mintegy 10 százalékos növekedést mutattak a negyedév során.

Suppan szerint a második félévben a külső kereslet javulhat, amit a legfrisseb európai és német konjunktúramutatók jeleznek. A kedvezőbb európai gazdasági kilátásokat a vártnál jobb német és a francia GDP adatok is alátámasztják. Az Audi autógyárának fokozatos felfutása szintén hozzájárul a növekedés további gyorsulásához. A júniusi gyenge kiskereskedelmi adatok után a forgalom visszaállhat a 2 százalék körüli növekedési szintre, ami az év végén egyrészt bázishatások, másrészt a pedagógus és egészségügyi béremelések hatására tovább gyorsulhat. A javuló külső és belső keresleti kilátások élénkíthetik a beruházási szándékot, amire rásegít az MNB növekedési hitelprogramja. A beruházásokat az EU pénzek gyorsuló lehívása is élénkítheti. Mindezek hatására a növekedés gyorsulására számítanak a Takarékbankban, amit a tavalyi utolsó negyedéves igen gyenge bázis fokozhat. Így idén a növekedés megközelítheti a kormány által prognosztizált 0,7 százalélkot, jövőre pedig az 1,7 százalékot (a kabinet 1,9 százalékot jósol).

Itt a fordulat az NGM szerint

A Nemzetgazdasági Minisztréium szerint bekövetkezett a növekedési fordulat és a kormány elmúlt három évben tett intézkedéseinek eredményeként Magyarország a fenntartható gazdasági növekedés pályájára lépett. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó és pénzügyekért felelős államtitkára kijelentette: "a gazdaságpolitika jó úton halad, strukturális reformokra nincs szükség, a nagyobb területeken pont azok lezárása zajlik, stratégiai változások nem lesznek. Most a fenntartható gazdasági növekedésre koncentrálunk. Hazánkban folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma, a fizetések pedig tartósan őrzik vásárlóértéküket. A kormány lakossági terheket mérséklő politikájának eredményeként negyven éve nem volt ilyen tartósan alacsony az infláció, mint most." Az NGM szerint Magyarország sikere, hogy egyszerre tudott megvalósulni a pénzügyi stabilitás és az ország növekedési pályára állítása.