A Financial Times (FT) internetes oldala két anyagban foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank tegnapi kamatdöntésével: egy összefoglaló cikkben a portál devizapiaci tudósítójának tollából és egy videóban, amelyben az FT Kelet-Európáért felelős szerkesztője elemzi a magyarországi körülményeket. A 25 bázispontos vágást követő forinterősödést az oldalnak nyilatkozó devizapiaci kereskedők azzal magyarázzák, hogy a befektetők egy része agresszívabb lépést várt az új jegybankelnöktől, Matolcsy Györgytől. A megszólaló elemzők szerint a forint különösen sérülékeny az eurózóna újra felerősödött válságában, amelyet a kaotikus és vitatott ciprusi válságkezelés okoz.

Az FT internetes oldalán megszólaló kereskedők emlékeztetnek arra, hogy egyes hedge fundok arra játszanak, hogy az eurózóna megroggyanása magával rántja Magyarországot is, ami a forint jelentős gyengülésével járna. Nagy kockázatot vállal az a befektető, aki a magyar piacon vesz fel valamilyen pozíciót, mivel a gyors haszonra törekvő piaci szereplők nagyon hamar kiszállhatnak befektetéseikből - mondja Benoit Anne, a Société Generale feltörekvő piaci stratégája, aki régóta jósolja a forint megrendülését.

Mérgezett környezet

Itt nem Lengyelországról beszélünk, amelynek kötvényeit állami vagyonalapok is vásárolják, mert biztosnak látják a gazdaság alapjait. A magyar deviza piaca mérgezett környezet, amelyen hazárdjáték folyik - teszi hozzá. Hasonlóan gondolkodik Rob Hoodless, a Citigroup londoni elemzője, aki szerint a forint népszerűvé vált a spekulánsok körében az elmúlt hónapokban. A hosszú távon gondolkodó befektetők elég nagy kockázatot vállalnak.

A devizakereskedők ezzel szemben úgy látják, hogy a magyar kötvényeket hosszú távú befektetők is megtarthatják, miután a hozamok messze magasabbak annál, amekkora haszonra a fejlett országok állampapírpiacain számíthatnak. A külföldiek kezében lévő magyar adósság aránya több mint kétszeresére, 47 százalékra nőtt 2010 és 2013 eleje között.

Marad a nyomás

A forint a tegnapi erősödés ellenére nyomás alatt marad, mivel a piacok továbbra is gyanakodva tekintenek Matolcsyra, az elhíresült unortodox magyar gazdaságpolitika egyik kitalálójára - mondta Neil Buckley, az FT kelet-európai szakírója a portál ötperces videointerjújában. A 25 bázispontos vágás óvatos lépés volt, ám a befektetők ennek ellenére továbbra is kivárnak, kíváncsiak rá, milyen lépéseket tesz a jegybankelnök.

A kamatdöntést ismertető MNB-közlemény galamb szellemiségéből nem lehet mélyebb következtetéseket levonni. Mivel megszűnt az MNB elnökének a kamatdöntést követő szokásos sajtótájékoztatója, nehéz következtetni arra, mi lehet a tegnapi lépés hátterében, illetve milyen jövőbeni beavatkozások várhatók. A befektetőket továbbra is aggasztja, hogy miként vonhatják be az MNB-t a devizahitelek kiváltásába.

Nem csak Orbán a hibás

A videóban látható egy hosszú távú grafikon, amely azt mutatja, hogy a forint az ezredfordulón még nagyjából úgy teljesített az euróval szemben, mint a cseh korona és a lengyel zlotyi. Az ezt követő elszakadást az első Orbán-kormány osztogatásai indították el, amelyek segítségével meg akarták nyerni a 2002-es választásokat - mondja Buckely. Az őt követő szocialista kormányok folytatták ezt a politikát. Összességében tehát a magyar gazdaság romló megítélése nem Matolcsyval és nem a második Orbán-kormánnyal kezdődött - vonja le a végkövetkeztetést az interjú készítője.

Benézhetnek 4,5 százalék alá

Az MNB kamatvágása elsősorban az alacsony inflációs előrejelzéssel magyarázható, amely elhomályosította a gyenge forint hatását - kezdi elemzését Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője. A magyar jegybank a forint gyengülése nyomán megnövekedett kockázatok miatt nem vágott nagyobbat, hiszen az új inflációs prognózis mellett elvileg lett volna lehetőség erre. Abban szinte biztos a szakember, hogy tovább fogják csökkenteni a rátát - ha a forint stabilizálódik, akkor akár a korábban várt 4,5 százalékos mélypont alá is levihetik a kamatot.

Az elemző úgy véli, hogy a forint árfolyamát szoros figyelemmel követi a Monetáris Tanács. A jelenlegi gyengeség ugyan nem tartja vissza a döntéshozókat a további kamatcsökkentésektől, de mindenképpen figyelmeztető jel. A szakember szerint a jegybank a következő hónapokban is folytatja majd a lazítást a viszonylag gyenge forintárfolyam ellenére is, ha a piaci hangulat nem fajul el túlságosan.

Év végére 320

Az elemzés kiemeli, hogy Matolcsy György jegybankelnök első kamatdöntése után az MNB nem jelentett be új alternatív gazdaságösztönző eszközöket. A Morgan Stanley szakértői hasonlóan vélekednek ezzel kapcsolatban, mint az FT-nek nyilatkozó társaik: a piac ennek ellenére azokra az új módszerekre koncentrál, amelyek hatással lehetnek Magyarország devizatartalékára. Az utóbbi egyébként a bank szerint biztonságos, de nem túl magas. Az elemzők nem tulajdonítanak nagy jelentőséget annak, hogy egyelőre nem kerültek szóba az alternatív eszközök, úgy vélik, hogy az év további részében megélénkül majd a vita ezekről. Különösen azután, hogy bebizonyosodik: a gazdaság idén is rosszabbul teljesít a kormány várakozásánál.

A kamat jövőbeli alakulását illetően Pasquale Diana kiemeli: nehéz megjósolni, meddig tarthat a lazítási ciklus. A forint továbbra is nyomás alatt maradhat, az év végére 320 forintos euróárfolyam alakulhat ki. Éppen ezért nem lát jelentős mozgásteret a további kamatcsökkentésre. Szerinte 4,5 százaléknál megállhat a Monetáris Tanács. Ugyanakkor a magyar reálkamat még mindig kimondottan magas, így nem lenne meglepő, ha a jegybank a vártnál is merészebben a vágna.