Nem véletlen, hogy sokan a kínai Fudan budapesti campusa helyett az eredeti terv, a diákváros felépítését akarják a város déli végén, ugyanis hatalmas eltérések vannak a kollégiumi és a piaci lakhatás költségei között  írja a G7. Az államilag támogatott képzésben tanuló hallgatók kollégiumi lakhatásának költségeit egy 15 évvel ezelőtt meghozott állami rendelet szabályozza. A 2007-es rendeletben állami normatíva határozza meg, hogy az egyetemek a különféle komfortfokozatú szálláshelyekért mennyi pénzt kérhetnek el.

Ez alapján a legdrágább férőhelyekért havonta legfeljebb 17 475, a legolcsóbbakért pedig 9320 forintot kell fizetnie a kollégistáknak. A díjak befagyasztásának következménye, hogy látványosan elszakadtak egymástól a kollégiumi díjak és a lakásbérlés (vagy az egyetemisták körében szintén jellemző szobabérlés) költségei, egyre vonzóbb opcióvá téve a kollégiumi lakhatást. Mostanra ugyanis a fővárosban egy belvárosi szoba bérlése rezsivel közel 80 ezer forintba kerül, és a nagyobb egyetemi városokban is fejenként 50-60 ezer forint körüli költségre számíthatnak az albérlő diákok, amennyiben egy háromszobás lakást hárman vesznek ki.

Az Aktív Fiatalok nevű kutatócsoport felmérése alapján a magyar egyetemisták 41 százaléka a szüleinél lakott, és csak 24 százalékuk volt kollégista. A többiek egyedül vagy barátokkal együtt laktak. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Kollégiumi Lakhatás, Kutatási Eredmények és Javaslatok Összefoglalója című tanulmánya alapján a 2010-es évek közepén országosan átlagosan 40 százalék volt a kollégiumi túljelentkezések aránya, és alapesetben vidéki városokban kisebb volt a túljelentkezés mértéke, mint a fővárosban.