A Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research ezer ember megkérdezésével május 10-15. között készített egy reprezentatív közvélemény-kutatást arról, hogy mit gondolnak az emberek a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervéről.

A tervek szerint a kínai egyetem a Ferencvárosban, a Rákóczi híd pesti oldalán épülne fel azon a 200 hektáros területen, ahol Budapest önkormányzata a Déli Városkapu program diákváros projektjét szeretné megvalósítani, melynek többek között része lenne szabadidős park, sportpálya és hallgatói központ. . A Fudan kampusz a diákvárosnak szánt terület jelentős részét elfoglalná, és a kormány terve szerint nagyjából 440 milliárd (vagy korábbi adatok szerint 540 milliárd) forintból épülne, melynek oroszlánrészét kínai hitelből valósítanák meg.

QP | Quality Placement

A most közzétett kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 63 százaléka hallott a Fudannal kapcsolatos tervekről, ami a Republikon elemzése szerint viszonylag magas aránynak számít, amikor ilyen típusú politikai ügyek ismertségéről van szó.

Arra a kérdésre, hogy azok alapján, amit eddig hallott az ügyről, inkább támogatja vagy inkább ellenzi, hogy a kormány kínai egyetemi kampuszt építsen Budapesten, a válaszadók 66 százaléka inkább elutasító választ adott, míg a támogatók aránya mindössze 27 százalék. A Republikon szerint az elutasítottságért feltehetően a beruházás egyéb körülményei is okolhatók, mint például az építkezés magas ára, az a tény, hogy nagyrészt kínai hitelből valósul meg, valamint, hogy a tervek szerint kínai kivitelezőkkel és alapanyagokkal, és nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kínai kampusz az eredeti diákváros tervezett létesítményeitől venné el a helyet.

Politikai hovatartozást vizsgálva már látszik egy törésvonal: az ellenzéki összefogás szavazói egyértelműen ellenzik a kampusz megépülését (89 százalék), a beruházás támogatottsága körükben mindössze 5 százalék szemben a Fidesz-KDNP szavazók 60 százalékos támogatottságával. Ugyanakkor utóbbiak körében is 31 százalékos a kampusszal kapcsolatos tervek elutasítottsága.

Az eredményekből kiderül, hogy a pártkötődéssel nem rendelkező, bizonytalan szavazók ebben a kérdésben szinte ugyanúgy gondolkodnak, mint az ellenzékiek: négyötödük (79 százalék) elutasítja a kormány tervét, és mindössze 15 százalékuk támogatja azt.

Az egyéb pártok (minden olyan formáció, amelyik nem tagja a hatpárti ellenzéki összefogásnak, illetve nem kormánypárt) szavazói körében 65 százalék az ellenzők és 25 százalék a támogatók aránya.