A Fudan budapesti campusáról szóló népszavazás nem az egyetemről, hanem a regnáló rezsimről szólna, amit az Orbán-kabinet biztosan nem engedne át – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Az érzékenyebb kérdésekről szóló referendumok egyike sem jutott el a szavazásig az elmúlt évtizedben (vasárnapi zárva tartás, olimpia).

A Fudan Egyetemmel aláírt megállapodás ugyan nem tekinthető nemzetközi szerződésnek - mivel a kínai oktatási intézmény nem nemzetközi jogalany -, a tervezett hitelszerződés viszont, a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre kötötthöz hasonlatosan már nemzetközi kontraktusnak számít majd, amelyet törvénybe foglalva hirdetnek ki. Ez nagyjából el is varrja a népszavazási szálakat - véli a jogász -, hiszen nemzetközi szerződés ellenében nem lehet referendumot kiírni.

QP | Quality Placement

Nem sok jóval kecsegtet Palkovics László innovációs miniszter bejelentése sem, miszerint javasolni fogja a kormánynak a kínai egyetemfejlesztés nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítását. Így környezetvédelmi engedélyeket nem szükséges beszerezni hozzá és az önkormányzatoknak ebben az esetben semmi beleszólásuk nincs abba, hogy mi épül a területükön.

A kormány egy szakmai és politikai konszenzuson alapuló projektet rúg fel azzal, hogy a Soroksári úttól délre, a Duna felé eső 135 hektáros területre a Diákváros helyett a kínai Fudan Egyetem campusát építi fel 540 milliárd forintért, ráadásul úgy, hogy a hitelt is kínai banktól veszi fel. A megállapodásban arra is ígéretet tett, hogy kongresszusi központot és sportpályákat épít a campus közelében, amelyeket az intézmény ingyen használhat. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester népszavazással akadályozná meg a projektet.