A program keretében 13 ezer egyedi döntés alapján mintegy 110 milliárd forint, pályázónként átlag 8,6 millió áramlott a gazdaságba, az első ötven helyezett között szinte kizárólag fürdőberuházások találhatók, néhány balatoni vízminőség-javító fejlesztés mellett.

A legnagyobb támogatást, 2,3 milliárd forintot Lengyeltóti kapta balatoni szennyvízkezelés és csatornahálózat-fejlesztés jogcímén, mely további támogatások és hitelek révén 12 ezer ember számára oldotta meg a csatornázást.

A második legnagyobb összeg a Máriakálnokra tervezett Mária-fürdőre jutott, a holland-magyar vállalkozás 2,2 milliárd forintot kapott, ám mivel a társaság nem teljesítette a szerződéses feltételeket, a pénz végül nem érkezett meg.

A harmadik legnagyobb támogatás sorsát beárnyékolta, hogy forráshiány miatt a Kulcsár Attila féle Brittont is bevonták tulajdonosként, ám a brókerbotrányt követően a Betonút vette át a társaság részesedést. A másfél milliárdos támogatással végül elkészült a Thermal Hotel Visegrád.

A program során kifizetett összegeket az utóbbi években többször vizsgálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ), bár szinte csak a fürdőfejlesztéseket vizsgálta. Az ÁSZ 2005-ös jelentése számos hibát és hiányosságot vet fel, problémák voltak a fizetésekkel és a kivitelezéssel is, az üzemeltetés gazdaságosságát is kérdésesnek találta.

A 2008-as jelentés hasonló problémákat vet fel, az idén júniusra elkészült beszámoló azonban megállapítja, hogy a fürdőfejlesztések hasznosak voltak és az elmúlt nyolc év kormányai hasonló programokat működtettek.