A számvevőszék elnöke szerint a gazdaság jelenlegi felfutó állapotában, amikor munkaerőhiány van, nem valószínű, hogy a vállalkozások egy megrendelésnél megnézték a túlóra lehetőségeket. A vállalkozó a dolgozóit vélhetően a normál munkaidőre igen, a túlmunkára azonban már nem jelentette be, a túlmunka mértékéről csupán megegyezett a dolgozóval.

A Munka törvénykönyvének a módosítása azonban rugalmas munkaerőpiaci környezetet hoz létre, így a munkaadóknak és a dolgozóknak is nagyobb lehetőségük van legális, mindenki számára előnyös, szerződéses formában rögzített megegyezést kötni - ismertette Domokos László az álláspontját.

A szakszervezetek szerint ugyanakkor Magyarországon a munkavállalók kiszolgáltatottságát növeli csak a túlórakeret 400 órára emelése. Egy kutatás szerint az emberek sem olyan optimisták, mint az ÁSZ-elnök: a megkérdezettek 92 százaléka hallott a túlóratörvény ("rabszolgatörvény") legfontosabb intézkedéséről, és a válaszadók háromnegyede nem támogatja az elrendelhető túlórák számának évi 400-ra emelését.