Időről időre bajok vannak a pénzügyminisztérium számaival, amelyek csodás képet festenek a magyar gazdaságról. Amikor az Eurostat elkezdi vizsgálni mondjuk az államadósságot, akkor nem egyszer mást találnak, mint a magyar hivatalos adatok. Kiderül, hogy újabb és újabb tételeket kellene számításba venni az államadósságnál, de mi nem tesszük - mondta a Népszavának adott interjújában Csaba László közgazdász professzor, akadémikus. Az Eximbankot kilenc év után kénytelen volt a kormányzat beszámítani a statisztikába, amely állami többletkiadást eredményezett.

A makrogazdaság teljesítményénél érdemes figyelembe venni, hogy rendkívül kedvezőek voltak, és még mindig azok a nemzetközi feltételek. A korábbi időszakra nem volt jellemző, hogy negatív reálkamatra lehet felvenni hitelt a nemzetközi piacon. Ha csak az elmúlt kétszáz évet vesszük, ilyesmi mindössze talán öt-hat évben fordult elő. Ugyanígy segít, hogy az Európai Unión belül a német gazdaság, nem mondom, hogy dübörög, de azért jelentős ütemben növekszik.

QP | Quality Placement

Kedvező számunkra az Európai Központi Bank szuper laza monetáris politikája is. Az Európai Tanács azáltal, hogy a legnyilvánvalóbb fiskális kihágásainkat is elengedi, szabadabb költségvetési és monetáris politikát tesz lehetővé számunkra. Ha egy országban 4 százalékos az éves növekedés és 13 százalékos a béremelkedések üteme, akkor ezt nem lehet a vég nélkül folytatni, mert ez már tőkefelélés.

Nem maradhat fenn egy olyan helyzet, hogy főként a belső fogyasztás húzza a nemzeti jövedelem növekedését. Szükség van olyan változtatásokra, amelyek a jövő növekedését megalapozzák. Úgy látom, hogy a kormány nem gondolkodik ilyenekben, ami nagy biztonsággal előre jelzi azt, hogy a növekedés lassulni fog - állítja Csaba László.