A Gazpromnál ugyan Alekszej Miller vezérigazgató szavai szerint biztosak abban, hogy Magyarország átlátható módon működik közre az orosz földgáz Ukrajnába juttatásában, mégis érthető lenne, ha a cég nem örülne annak, ha Magyarország a viszonylag alacsony árakkal nyerészkedne − véli Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A technikai megvalósítás részeként az Oroszországból az ukrán−magyar határon érkező gázt azonnal visszafordítják Ukrajnába, úgynevezett visszacsatolás történik. Magyar oldalról az FGSZ Földgázszállító Zrt. vesz részt az ügyletben.

Az európai fogyasztás visszaesése érzékenyen érintette a költségvetési bevételeinek mintegy 60 százalékát energiaexportból elérő Oroszországot, amelynek érdeke a lehető legmagasabb ár érvényesítése. Az árakról még szakemberek is csak találgatnak, miután a szerződések titkosak, a társaságok nem nyilatkoznak. A kereslet gyengülése árcsökkenést idézett elő, a legutóbbi hozzáférhető adatok szerint a Gazprom a tavalyi 386,7 dollár helyett körülbelül 360 dollár/ezer köbméteres átlagos áron értékesíti a gázt európai ügyfeleinek, és ezt valószínűleg a magyar tarifa sem haladja meg lényegesen. Ukrajna Lengyelország irányából 390 dollárért tudott földgázt vásárolni, ez elmarad az Oroszországnak közvetlenül fizetett 406−432 dollártól. A Gazprom egyéb kínálat hiányában Ukrajnának drágábban szállít, mint a például a norvég piachoz is hozzáférő Németországnak, vagy az ellátási útvonalait az utóbbi években érezhetően diverzifikáló Magyarországnak.

Ukrajna tavaly szerződőtt a német RWE energiatársasággal ötmilliárd köbméter földgáz idén májusig való szállításáról. Emiatt az orosz fél vélhetően inkább az ukrán partnerre neheztelhet, ráadásul az FGSZ Földgázszállító Zrt. nem is mérlegelhet az ügyben − véli Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője. Különösen mert Kijev mintegy hétmilliárd dollárral tartozik a szerződések take-or-pay (vedd át és fizess) kitétele értelmében a korábban át nem vett gázszállítmányokért.

A Gazprom nem szokott a kiskerboltokhoz hasonló árkedvezményeket adni ügyfeleinek − közölték megkeresésünkre a Gazprom Exportnál. Ehelyett ha objektív változások vannak az energiapiacokon, a társaság újratárgyalja az árképleteket a helyi vásárlóval − egyoldalú változtatásokra nincs mód. A szerződések változatlanul olajárindexáltak és hosszú távúak maradnak, továbbra is a take-or-pay elvet követik. Az új gázév júliusban kezdődik, így akkortól módosulhat a gázárképlet is.

A korábban lekötött importált mennyiség föl nem használt részére jól jöhet Magyarországnak egy hasonló ukrajnai exportlehetőség − véli Hegedűs. (A magyar éves fogyasztás a válság előtti 14-ről 10 milliárd köbméterre csökkent.) A technikai feltételek megteremthetők akár évi 10 milliárd köbméteres magyar exporthoz is, amely körülbelül fele a 2013-ban a Gazprom által Ukrajnának szállított mennyiségnek. Kérdés, mindez hogyan érintheti az utóbbi időben ismét erősödő orosz−magyar energetikai kapcsolatokat. Az ügylet törvényes jellege ellenére máris újabb súrlódásokat okozott az amúgy is érzékeny ukrán−orosz viszonyban. Alekszej Miller "csalást" emlegetett, miközben Kijev a tranzakció törvényességét igyekszik hangsúlyozni. Nemzetközi pert a Gazprom valószínűleg nem indít, miután tavaly ítélet született a take-or-pay elv érvényesíthetősége ellen. Ugyanakkor az is meglepő lenne, ha az orosz óriás nem próbálná meg más formában mégis kompenzálni veszteségeit, például az új gázévre vonatkozó magasabb magyar árak érvényesítésével.