Magyarország bruttó hazai terméke az idei harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent.

Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős.

A mezőgazdaság jelentősen esett vissza.

Összesítve az idei első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A GDP a második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt éves összevetésben, az előző negyedévhez mérten pedig 1 százalékkal.

Az akkori adathoz a szolgáltatások 5,7, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, a gépjárműjavítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t, 1,3 százalékponttal. A növekedést 1,1 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, az építőiparnak pedig ezúttal nem volt érdemi hatása a GDP volumenváltozására – emlékeztet az MTI gyűjtése.

Saját előrejelzésünk szerint 4,7 százalékkal nőhetett éves alapon a magyar gazdaság – írta előrejelzésében Eppich Győző, az OTP elemzője.

Előzetes adatok már számos európai ország esetében elérhetőek és eddig ezek jellemzően kedvezőbben alakultak a várakozásoknál és az Eurózóna is elkerülte negyedéves bázison a visszaesést. Egyelőre úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán konfliktus hatása a növekedésre Európa szerte alacsonyabb a korábbi várakozásoknál és még az energiának leginkább kitett ipari szektor is viszonylag ellenállónak bizonyul.

Erőteljes a lakosság fogyasztás, a hitelfelvételben viszont már egyértelműen látszódnak a lassulás jelei, és az infláció gyorsulásával a korábbi reálbér növekedés immár negatívba fordult. Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy előre tekintve a lakossági fogyasztásban és beruházásban is megérkezhet majd az erőteljesebb lassulás – véli Eppich.

Az ipari számok megerősíthetik, hogy a növekedés motorját a járműgyártás és az elektronika/optika szegmens adhatta – írta előrejelzésében Trippon Mariann, a CIB Bank közgazdásza.

A harmadik negyedévben fékeződött a GDP dinamika itthon, a piaci konszenzus 3,5 százalékos éves növekedést mutat, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 4 százalékos dinamikát jósolt néhány napja, mi viszont nem lennénk meglepve, ha a tényleges szám 5 százalék körüli bővülést mutatna – prognosztizált az adatközlést megelőzően a CIB elemzője.

A mostani nyers adatokat követően a részletezést december 1-én teszi közzé a KSH.