Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága legfrissebb, téli gazdasági előrejelzésében megállapítja, hogy a magyar gazdaság 2019-ben 4,9 százalékkal növeledhetett. Ez felülmúlja a tavaly őszi prognózisban várt 4,6 százalékos GDP bővülési ütemet a tavalyi év egészére vonatkozóan.

Ugyanakkor a bizottság elemzői a növekedési lendület lassulását jósolják, melynek eredményeként a tavalyi 4,9 százalékos ütem idén 3,2-re, majd 2,8 százalékra mérséklődhet. A beruházások a jelenlegi magas szintekről jelentősen vissza fognak esni. A várt lassulással összhangban a munkaerő iránti kereslet is csökkenni fog, ami visszafoghatja a reálbéremelkedést és a lakossági fogyasztás növekedését. Az export bővülése is mérsékeltebb lesz, összhangban a fő exportpiacok lanyha növekedésével.

Az infláció tavaly decemberben 4,1 százalékra emelkedett, 2019 egészében pedig 3,4 százalékos volt a pénzromlás átlagos üteme. A bizottság elemzői szerint az emelkedő olaj- és élelmiszerárak és a gyengülő deviza voltak a fő felelősei a megugró inflációnak, míg a maginfláció továbbra is 3,7 százaléknál maradt az év utolsó hónapjában.

Az Európai Bizottság szerint a pénzromlás üteme 2020 első negyedévében érheti el a csúcsot, majd az év vége felé mérséklődhet, amint a költségnyomás enyhül. Ennek megfelelően a bizottság várakozásai szerint idén 3,3, jövőre 3,1 százalékos lehet az infláció.