Eszerint a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékkal csökkent. Így a magyar gazdaság teljesítménye az első félévben 6,1 százalékmérséklődött a nyers adatok szerint.

2020 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A GDP volumene 13,6 százalékkal visszaesett. Az első becslésben közölt adathoz viszonyítva a második becslés nyers volumenindexe nem változott.
  • Az ipar teljesítménye 20,1, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7 százalékkal zsugorodott az előző évhez mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a gyógyszergyártás növekedése mérsékelte a visszaesést, az ipar hozzáadott értékének csökkenéséhez a közútijármű-gyártás járult hozzá a legnagyobb mértékben. Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal visszaesett. A mezőgazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal mérséklődött az előző évihez képest.
  • A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (-27,1 százalék), illetve a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban (-24,6 százalék) volt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 12,6 és 14,1 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 13 százalékkal visszaesett.
  • A bruttó hazai termék 13,6 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 6,8, az ipar 4,3, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a visszaeséshez a közigazgatás, oktatás, egészségügy járult hozzá a leginkább (1,9 százalékpont).
  • A háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4 százalékkal csökkent. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben (-12,8 százalék) lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, miután a nem rezidensek (turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a negyedévben. Ezen belül az átlagnál kevésbé mérséklődött a tartós (-8,2 százalék), a féltartós (-11,3 százalék) és a nem tartós (-2,1 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene, ugyanakkor a szolgáltatásoknál (-24,8 százalék) nagyobb mértékű visszaesés történt.
  • A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal nőtt. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2 százalékkal mérséklődött.
  • E folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 6,6 százalékkal alacsonyabb lett.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedévben 13,5 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházás, mind a gép- és berendezésberuházások volumene jelentősen csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségénél alacsonyabb lett a beruházási volumen, így a beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágakban is.
  • A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal csökkent.
  • A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az II. negyedévben összességében 6,1 százalékkal alacsonyabb lett.
  • nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában - folyó áron - 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. Utoljára 2008 utolsó negyedévében volt a külkereskedelmi egyenleg negatív. Az export volumene 24, az importé 15,8 százalékkal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 19,9 , a behozatal 15 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 38,1, importja 20,3 százalékkal zuhant.
  • A  bruttó hazai termék 2020. II. negyedévi, 13,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 4,5, a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 7,7 százalékponttal járult hozzá.

2020 II. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:

  • A gazdaság teljesítménye 14,5 százalékkal csökkent.
  • A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 20,6, az építőiparé 17,5, a szolgáltatásoké 13,4 százalékkal visszaesett.
  • A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 11,8, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,8 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás 1,8 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13,8 százalékkal mérséklődött. A külkereskedelemben az export 24, az import 16,9 százalékkal csökkent.

A KSH harmadik negyedévi GDP-re vonatkozó első becslésér november 13-án publikálja majd.