A jelek szerint az Ecostat kihasználta a korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslés ±0,2 százalékpontos hibahatárát, ugyanis a bő két hete adott 4,1 százalékos negyedik negyedéves GDP-becslése épp 0,2 százalékponttal alacsonyabb a KSH ma kiadott előzetes adatánál. A mai statisztika szerint a tavalyi utolsó három hónap 4,3 százalékos növekedést hozott, szezonálisan kiigazított negyedéves alapon pedig 1 százalékos volt a bővülés (ezt az értéket 0,9 százalékra tette az Ecostat). A mai adatok fényében megállapítható, hogy az elemzők pontosabban előrejelezték a negyedéves GDP-számot, mint az Ecostat, a NAPI Gazdaság konszenzusa ugyanis 4,43 százalékos bővülést valószínűsített, ami kisebb hibát jelent. Az 2005. évi gazdasági növekedés mértéke 4,1 százalékos, a naptári hatást figyelembe véve pedig 4,3 százalékos volt. A bruttó hozzáadott érték volumene az árutermelő ágazatokban 4,9 százalékkal, a szolgáltató ágazatban pedig 4,0 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2005-ben is dinamikusabban nőtt, mint a gazdaság egésze, a KSH statisztikája szerint ugyanis az invesztíciók 6,4 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva. Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 4427 milliárd forint volt, ezen belül a negyedik negyedévében 1659 milliárd forintot költöttek beruházásra. A negyedik negyedévi nemzetgazdasági beruházások az előző évhez viszonyítva 3,1 százalékkal nőttek, míg a szezonálisan kiigazított indexek alapján az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal emelkedtek. Az építési beruházások éves szinten 7,7 százalékkal, a gép- és berendezésberuházások 5,2 százakkal emelkedtek. A beruházások teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban az autópálya-építéseket és útfelújításokat is magában foglaló szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág 32,7 százalékos bővülése járult hozzá. Átlagot meghaladó a beruházások éves növekedése a kereskedelem, javítás (11,3 százalék), az egyéb közös-ségi, személyi szolgáltatás (11,1 százalék), valamint a kisebb súlyt képviselő oktatás (15,6 százalék), pénzügyi tevékenység (15,5 százalék) és építőipar (13,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban is. A csaknem egynegyed súlyt képviselő feldolgozóipar csekély növekedésén belül (2,4 százalék) a járműgyártás, a gép, berendezések, valamint a vegyipar beruházása volt kiemelkedő ebben az évben. A beruházások csökkenése a több mint egynegyed súlyt képviselő ingatlanügyletek(1,6 százalék), és a kisebb súlyú villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (13,6 százalék), továbbá a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiz-tosítás (1,1 százalék) nemzetgazdasági ágakban figyelhető meg. A beruházási tevékenység IV. negyedévi, a 2004. év azonos időszakához viszonyított 3,1 százaléksos növekedésén belül a gép- és berendezésberuházások 4,7 százalékkal, az építési beruházások 2,2 százalékkal emelkedtek. Bővülés figyelhető meg a nagy súlyt képviselő ágazatok közül a szállítás, raktározás, posta és távközlés (27,5 százalék) nemzetgazdasági ágban. Kiemelkedő a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás beruházása (54,2 százalék), amihez az alacsony bázisidőszaki adatok is hozzájárultak. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 9,4 százalékos csökkenését a lakásberuházások visszaesése okozta.
QP | Quality Placement