Magyarországon emelkednének legnagyobb mértékben a fogyasztói árak az ársapkák nélkül – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet legfrissebb elemzéséből.

Májusban a kilencedik legmagasabb áremelkedést regisztrálták Magyarországon az unión belül, de a 10,8 százalékos adat annak fényében különösen magas szint, hogy nálunk széles körben befagyasztották az árakat, amely – az üzemanyagáraktól eltekintve – nem jellemző a többi tagállamra.

2015-höz viszonyítva még sötétebb a helyzet

Az unió harmadik legrosszabb inflációs mutatójával 31,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az elmúlt hét évben. Az árrögzítés nélkül messze vernénk az uniós mezőnyt – írja a GKI.

Az intézet a KSH 2021-es fogyasztói kosár alapján kiszámította, mekkora áremelkedést okoznának azok a termékek és szolgáltatások, amelyek árai jelenleg rögzítettek, ha azokat valós piaci áron kellene megvásárolni. 

Eszerint összesen 19 százalékponttal lenne nagyobb az árak növekedése a mértnél, ami a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné.

A GKI szerint a hazai és az uniós árindex összehasonlítását ez a számítás jobban tükrözi. Ez alapján az élen álló Észtország 20 százalékos drágulási üteme nem is olyan magas.

Kép: GKI

A GKI számítása alapján egy főre vetítve az összes ár felszabadítása éves szinten 261 ezer forinttal, havi szinten 22 ezer forinttal terhelné a családi kasszát.

A földgáz piaci áron havi 15 ezer forinttal dobná meg a gázszámlát, az autósoknál pedig az üzemanyag havi 20 ezer forinttal kerülne többe kocsinként. A villamosenergia háztartásonként havi 6 ezer forinttal kerülne többe, az élelmiszerek árstopjának feloldása pedig havi 2150 forinttal emelné a költségeket a kutatók számításai szerint.