A KSH munkaerőpiaci felmérése alapján közölt foglalkoztatási adatok szerint 2010-2019 között 3,7 millióról 4,5 millióra, 780 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ezt árnyalja, hogy ugyanezen időszak alatt a NAV adatai szerint "csupán" 570 ezer fős volt a növekedés.

Az eltérés egyik oka, hogy a KSH munkaerőpiaci adatai nem veszik figyelembe a kivándorolt magyarok valós számát - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.

QP | Quality Placement

Az Eurostat adatai alapján 2019-ben már több mint 450 ezer magyar élt uniós tagországban, míg 2010-ben csak 190 ezer. A kivándoroltak 84 százaléka volt gazdaságilag aktív. Ez jelenti, hogy több mint 200 ezer foglalkoztatott valójában nem Magyarországon foglalkoztatott.

Ha a KSH adatait korrigáljuk a tartósan az EU-ban élő gazdaságilag aktív magyarok számával, akkor egy, a valósághoz közelebb álló foglalkoztatott számot kapunk (4,3 millió fő). Ezt támasztja alá, hogy az így kalkulált foglalkoztatás szinte minden évben közel állt a NAV-nál megjelent, munkaviszonyból jövedelmet szerzők számával - állapították meg a GKI elemzői.

A NAV adatai között 165 ezer (az összes kereső csaknem 4,5 százaléka) olyan alkalmi-, idény-, diák- és közmunkás is jelen van, aki egy év alatt kevesebb, mint egy havi bruttó minimálbért keresett. Továbbá több mint 1,3 millió (az összes kereső 30 százaléka) olyan volt, aki egy év alatt a 12 havi bruttó minimálbért vagy kevesebbet kapott.

Bár a 2016-os kiugróan magas (1,5 millió fős) adathoz képest javuló tendencia figyelhető meg, de az is jól látható, hogy stabilan 1 millió fő feletti a számuk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számában nem történt javulás - sőt 2010-hez képest még nőtt is a számuk, akkor ugyanis 1,2 millióan voltak.

Így látja a KSH

A számítások módszertana nem helyes - reagált a GKI elemzésére a Központi Statisztikai Hivatal.

Az európai munkaerő-felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.

A KSH által publikált munkaerő-felmérésből származó foglalkoztatotti létszámadatok - a vonatkozó EU-s szabállyal összhangban - azon külföldön dolgozó személyek adatait is tartalmazzák, akiket az adatszolgáltató magyarországi háztartás a családhoz tartozónak deklarál. E személyek vagy napi rendszerességgel ingáznak, vagy pedig időszakosan dolgoznak külföldön, és jövedelmükkel az adatot szolgáltató háztartás megélhetéséhez hozzájárulnak. Az adatok viszont - a felvétel sajátosságaiból adódóan - nem tartalmazzák azon külföldön dolgozó személyek adatait, amelyeknél valamennyi háztartástag külföldön tartózkodik, őket a lakóhely szerinti ország statisztikáiban veszik számba.

A munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adataiban az elmúlt 10 évben 50-130 ezer fő között változott a külföldön dolgozók száma, az utolsó adat a 2020 harmadik negyedévi 94 ezer fő - közölte a KSH.