Az eurózóna GDP-je idén kb. 1,6 százalékkal, a magyar gazdaságé - főleg a vártnál is dinamikusabban javuló külgazdasági teljesítmény következtében - mintegy 3,9 százalékkal nő. Az infláció a tavalyi - adóemelés okozta - átmeneti megugrás után tavasszal rohamosan csökkent, az év végéig 3,5-4 százalék között ingadozik. Átlagosan 3,8 százalékos infláció várható. A leglátványosabb áremelkedés az üzemanyagoknál történt, de több évet együtt nézve még így is az átlagos inflációnál kevésbé. A javuló nemzetközi megítélés, a tőkebeáramlás, s a hazai gazdasági szereplők euróban történő nagyarányú hitelfelvétele következtében a forint folyamatosan erős. A Monetáris Tanács sűrű, de egyenként szerény lépésekben jelentősen mérsékelte az alapkamatot: az szeptember végére 6,0 százalék lett, az év végére 5,75 százalék valószínű. A reálkamat még így is magas, jövő év végére viszont 4,75 százalék várható Az államháztartásban szimbolikus a változás. A magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal korrigált hiány tavalyi 4,9 százalék volt, s sokáig úgy tűnt, hogy 2005-ben kb. 4 százalékra csökken. Igaz, ez tartós megtakarítások helyett főleg egyszeri bevételek (autópálya-eladás, privatizációból származó osztalék), illetve a jövő évre tolt jelentős kifizetési kötelezettségek (maradvány-képzés) "eredménye" lett volna. A napokban azonban nyilvánosságra került, hogy az Eurostat álláspontja szerint az autópálya-eladásból származó összegeket nem lehet figyelembe venni az ESA-deficit számításánál. Így a 2005. évi államháztartási hiány a GDP 5 százaléka környékén lesz. (Ez azonban konvergencia-folyamatot önmagában nem érinti.) A külkereskedelmi áruforgalom deficitje a tavalyi közel 4 milliárd euróról 3 milliárdra esik (miközben csak az energiaimport többletértéke 1 milliárd euró közelében lesz). A világgazdasági feltételek összességében nem javulnak 2006-ban. A Brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci ára 2005-ben átlagosan 55, 2006-ban 60-65 dollár lesz. A szakértők többsége a jövő év második felére némi olajár-csökkenésre számít. A magas energiaárak világgazdaságra gyakorolt hatása eddig viszonylag mérsékelt, az infláció (alacsony szintről) alig gyorsul, a gazdasági növekedés üteme alig lassul. Az európai konjunktúra kissé javul. A kamatláb az USA-ban némileg tovább emelkedik. Az EKB kamatai valószínűleg változatlanul maradnak. A dollár 2006-ban kissé erősödik: árfolyama az euróhoz képest 1,20 körül valószínű. Az infláció jövőre tovább mérséklődik. Az áfa-csökkentés nyomán tavasszal még akkor is 2 százalék alá megy az árindex, ha a világpiaci energiaárak kissé tovább emelkednének. Gazdasági és szociálpolitikai szempontból egyaránt indokolatlan lenne az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése, valamint a földgáz termelői és fogyasztói árának általános támogatása. (Az üzleti szféra félreorientálása pazarláshoz vezet, a magasabb jövedelmű családok fajlagosan sokkal több üzemanyagot, illetve földgázt használnak.) A világpiaci áralakulást követni kell, szükség esetén időben és mértékében ésszerűen tompítva. Emellett indokolt az alacsony jövedelmű családok gázár-kompenzációjának növelése. A GKI Rt. ennek megvalósulását feltételezi, a gáz fogyasztói árát illetően pedig azt, hogy a világpiaci árak emelkedéséből adódó (15-20 százalékos) áremelés a következő 10 hónapban - esetleg több lépcsőben - megvalósul. (Szinte minden környező országban árnövelés volt az elmúlt hónapokban.) A nagyfogyasztók számára ennél nagyobb áremelés várható, ami tovagyűrűző hatással is jár. (Valójában indokolt a nagy- és kisfogyasztók árarányainak átrendezése ez utóbbiak kárára, de ezzel csak 2007-re számolunk.) 2006 közepétől több állami-önkormányzati szolgáltatás díja is emelkedhet. Az infláció így 2006 közepétől gyorsul, decemberben a 12 havi index 3 százalék körül lesz. Az éves átlagos infláció 2-2,5 százalék között valószínű. A pénzpiacok időnként kissé elbizonytalanodhatnak a választások miatt, de trendjüket tekintve stabilak maradnak, s kedvezően fogadják, ha 2006 közepén felerősödik a mélyreható változtatási szándék és a rövidtávú kiigazítási törekvés az államháztartás területén. Számottevő (akár erősödő) tőkebeáramlás feltételezhető. Folytatódik az a trend, hogy a gazdaság szereplői forintban takarítanak meg és devizában adósodnak el. Ez is segíti a folyó fizetési mérleg hiányának szinte automatikus finanszírozását és nyomást gyakorol (erősödési irányban) az árfolyamra. Mindezért a GKI Rt. megítélése szerint a forint erős marad, az euró átlagárfolyama 245-250 Ft között lesz, s normális politikai-gazdasági viszonyokat feltételezve az ingadozás sem fog kimenni a 240-255-ös sávból. Az MNB monetáris politikai célja 2007-re, illetve az azt követő évekre a 3 százalékos inflációs cél elérése. Ez 2006-ban az áfa-csökkentés miatt teljesül, bár az infláció 2007 első felében (igaz, csak átmenetileg) meg fogja haladni a 3 százalékot.
QP | Quality Placement