A GDP az idén várhatóan csupán 1,7 százalékkal bővül éves szinten, a gödör azonban átmenetinek tekinthető, jövőre a bruttó hazai termék bővülése 3,5 százalékra tehető. A GKI pénteki budapesti konferenciáján Vértes András elmondta: az ez évi igen alacsony gazdasági bővülési mértéket nem kis részben az aszály idézte elő, másrészt a közszolgáltatások visszafogása. A nyári aszály miatt a magyar mezőgazdaság által előállított bruttó érték várhatóan 15 százalékkal csökken, ami az ország GDP bővülésének mértékét 0,5 százalékkal csökkenti - számolt be az MTI. A kiigazítások miatt a közszolgáltatások visszafogása pedig további 1 százalék körüli értékkel rontja a magyar GDP növekedési rátáját. Ha a negatív tendenciáktól megtisztított növekedést vesszük, akkor ez az úgynevezett "magnövekedés" 3,3 százalék körüli lehetne az idén az országban. Az infláció várhatóan ez évben és jövőre is magasabb lesz a vártnál, idén vélhetően éves szinten 7,9 százalékot ér el. A kutató azonban úgy vélte, ez részben a világban tapasztalható általános inflációs sokk következménye. Nemzetközi szinten ugyanis az tapasztalható, hogy mind a mezőgazdasági nyersanyagárak, mind az energiaárak eddig nem látott mértékben emelkednek, ez az egész világgazdasági folyamatra inflációs nyomást gyakorol. A tanácskozáson Vértes András felvetette, ha 10 éves időhorizonton, 1998-2008 között nézzük az egyes kelet-európai államok növekedési trendjét, nincs lemaradásban az ország, Magyarországot csak Szlovákia előzi meg a trendeket tekintve.