A nők állítása szerint a zaklatásokat Sondland még jóval a nagyköveti kinevezése előtt, 2003-ban követte el.

A nagykövet - aki Donald Trump amerikai elnök 2016-os elnökválasztási kampányának egyik anyagi támogatója volt - kinevezése előtt a szállodaiparban volt nagyvállalkozó, több szálloda tulajdonosa, elsősorban az Egyesült Államok nyugati partvidékén.

QP | Quality Placement

Sondland közleményben tagadott minden vádat. "A nemkívánatos fogdosásokra és csókokra vonatkozó igaztalan vádakat kitalálták, és szerintem politikai célokból hangolták össze" - fogalmazott. Leszögezte: a vádaknak "nincs tényszerű alapjuk, és kategorikusan tagadom őket".

A nagykövet a múlt héten a demokrata többségű képviselőház három bizottsága által rendezett, Donald Trump alkotmányos felmentését célzó eljárás (impeachment) előtti meghallgatások egyik tanúja volt.

A három nő vádjai szerint Gordon Sondland nemcsak próbálkozott náluk, hanem miután visszautasították, a szakmájukban vágott vissza: egyiküket a munkahelyén verbálisan sértegette, a másikuknak megtagadott egy korábban megígért befektetést, a harmadik sértett pedig azt állította, hogy az inzultus után Sondland nem mutatta be őt bizonyos szakmai körökben.

Nicole Vogel, a Portland Monthly című lap tulajdonosa 2003-ra utalt vissza, amikor azért találkozott Gordon Sondlanddel, hogy az éppen induló lapjába befektetőnek kérje fel a nagyvállalkozót. A férfi meghívta az egyik portlandi szállodájába, és megmutatta neki az egyik szobát, ahol megpróbálta megcsókolni. A visszautasítás után néhány nappal értesítést kapott arról, hogy a tervezett befektetés nem valósul meg.

A másik nő, Jana Solis 2008-ban Sondland egyik szállodájában akart elhelyezkedni, a harmadik vádaskodó, Natalie Sept pedig a portlandi politikai élet egyik szereplője, kampányszakember volt. Mindketten hasonló vádakat fogalmaztak meg, bár mindketten többször is önszántukból látogatást tettek Gordon Sondland lakásán.