Finoman szólva sem hízelgő, amit műanyagszennyezés elleni kampányok mögött található valóságról megállapított egy felmérés. Az a legkevésbé kínos a Break Free From Plastic nevű globális szervezet jelentésében (melynek a nevéből kitalálható: a műanyagmentes jövő elérését tűzte ki céljául), hogy a hazugságon kapott cégek zöld reklámjai valahogy sosem bontják ki a fogyasztó számára az igazság minden szintjét.

A Coca-Cola az egyik olyan világmárka, amely zöldebben írja le magát a csomagoláson, mint amilyen. A félrevezető állítások sorát tárta fel egy kutatás, de nem csak az üdítőital gyártó óriás, hanem az olyan cégeket is a deresre húz, mint az Unilever vagy a Proctle and Gambel - írta a jelentést ismertetve Sandra Laville, a Guardian szakújságírója.  Hozzátéve, hogy mindezek szemléltető példái a zöldmosásnak, s hogy lám: nem elég már a tetszetős üzenetet marketingkampányokkal népszerűsíteni, mert van, aki az állításokat abszolút értéken is képes megmérni.

A Changing Markets Foundation (Változó Piacok Alapítvány, CMF) szerint a zöldmosás a leggyakrabban úgy történik meg, hogy a környezettudatosságot és szennyezéscsökkentést megfogalmazó állításokat a vállalatok  az „óceánhoz kötődően” adják meg, illetve az állítják, hogy az „újrahasznosítható” műanyagok bevezetésével küzdik le a műanyagszennyezési krízist. Az ilyen állítások mögött azonban rendszerint kevés bizonyíték van arról, hogy az adott termékekkel valójában miként is kezelik ezt a problémát.

A legújabb vizsgálatunk félrevezető állítások sorát tárja fel olyan háztartási termékeket gyártókkal kapcsolatban, amely cégekben a fogyasztóknak meg kellene bízniuk. És ez a vizsgálat csak a jéghegy csúcsa! Ennél fogva döntő fontosságú, hogy a szabályozó hatóságok ezt a kérdést valóban komolyan vegyék

- nyilatkozta a George Harding-Rolls, a szervezet kampánymenedzsere. Hozzátette: a zöldbizonyítvánnyal dicsekvő iparág valójában állandósítja a műanyagválságot.

A jelentés szerint a Coca-Cola milliókat költött egy olyan innováció népszerűsítésére, amely szerint palackjai 25 százaléka tengeri műanyagból készült. De azt a cég nem tartotta fontosnak megemlíteni, hogy éppen ők a világ legnagyobb műanyagszennyezői.

De nem csak az üdítőital (és műanyagpalack) gyártót találták vétkesnek a zöldmosásban. 

 

  • A Mentos pénzverdék beszállítója, a Perfetti Van Melle komolyan hangzó környezetbarát üzeneteket fogalmazott meg az új kartondobozos csomagolásairól, de azt elfelejtették megemlíteni, hogy e csomagolás, mivel kartonból, alumíniumból és műanyagból készült kompozit anyag, valójában újrahasznosításra alkalmatlan.
  • A Tesco azt állítja magáról, hogy az új, továbbfejlesztett műanyag csomagolásai „újrahasznosíthatók”, de azt nem tette hozzá, hogy ehhez vissza kell vinni a nagyobb üzletekbe, és akkor is inkább valószínű, hogy újrahasznosítás helyett hulladékként exportálják az Egyesült Királyságból - vagy elégetik.
  • A Procter & Gamble úgy reklámozza a Head and Shoulders sampon új flakonjait, hogy azok „tengerparti műanyagból” készültek, de az ilyen flakonokat kékre festik, ami miatt nem lehet tovább hasznosítani azokat.
  • Spanyolországban a legnagyobb áruházlánc, a Mercadona, a műanyag evőeszközök európai uniós betiltása után egyszerűen átcímkézte újrafelhasználhatóvá - ahelyett, hogy alternatívákat keresett és  kínált volna a kiváltásukra.
  • Az Unilever az újrafeltöltés ösztönzése érdekében az újrahasznosítható mosófolyadék-palackokat tasakra cserélte. A tasak azonban nem újrahasznosítható.

 

„A műanyag ma már nagyon erős és érzelmes szó. Ott tartunk, hogy amikor megtöltjük a bevásárlókosarainkat, mindannyian érezzük a "műanyag bűntudatot". A márkák ezt használták ki az elmúlt években, azt az ősrégi marketingtechnikákat alkalmazva, hogy úgy tettek, mintha a problémát orvosolnák, de valójában alig tettek valamit. Ezek a megoldások teljesen félrevezetőek vagy egyenesen hamisak, miközben a helyzet súlyosbodik, és a műanyaggyártás 2040-re megháromszorozódik" - mondta a lapnak Sian Sutherland, a Plastic Planet  társalapítója.

A CMF és a Zero Waste Europe szerint e megtévesztő megoldások ellen olyan újrahasznosítási rendszereket kellene működtetni, amivel a műanyag csomagolások abszolút mértékben csökkenthetővé válnak. Az egyes műanyagok használatának teljes betiltása és a kötelező betétdíjas rendszer bevezetése ilyen rendszerelemek.

A Guardian cikkírója megjegyzi: az Egyesült Királyságban a műanyag csomagolásból származik a szigetország összes műanyaghulladékának mintegy 70 százaléka, miközben a reciklikálás a mindennapi műanyagok esetében a 10 százalékot sem éri el.