A magyar nyelvről Gulyás Gergely közölte, „a szláv rengetegben a magyar kiemelkedik”, és ha többen értenék és beszélnék a magyar nyelvet, akkor objektívebb nemzetközi vitát folytatnának Magyarországról. 

A miniszter a dunaszerdahelyi ma7 portálnak értékelte, mi a magyar kultúra csúcsteljesítménye, és szerinte „szerencsés helyzetben vagyunk”, mert a magyar nemzet egy rendkívül gazdag kultúrával rendelkező, rendkívüli kulturális teljesítményekkel rendelkező nemzet.

A kulturális teljesítmények jeles példái közül nehéz volt választania, de a miniszter Arany Jánost emelte ki.

Nálam Arany János az első. A magyar nyelv gazdagságát nála jobban kifejezni az irodalomban nála jobban talán senki nem volt képes, a legtöbb szót ő használta

– fedte fel Gulyás Gergely kedvenc művével, A hamis tanú említésével. 

Magyarország helye Európában

A magyar autonómiáról és az ország európai helyéről Gulyás Gergely kijelentette, ott van a helyünk, ahol tagok vagyunk. Hozzátette, a rendszerváltozás egyik célkitűzése az volt, hogy legyünk az Európai Unió és a NATO tagjai, ezért aztán bármennyi csalódás is ér minket az EU-ban, jobb alternatívát ma sem látunk”.

„Magyarország helyét értékfelfogás és világnézet szempontjából egyértelműen Közép-Európában találjuk, azon országok között, akik a kommunizmus alatt, a második világháborút követően sokat szenvedtek” – fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely szerint a Budapest és Brüsszel közötti, elhúzódó vitákat azért nehéz rendezni, mert Brüsszel a jogállam alapelveit már régen feladta. Kizárólag hatalmi küzdelmek vannak, ami a legnagyobb veszély az Európai Unióra nézve, ugyanis ha nem tudjuk a jogot és a szerződést közös alapszabályként elfogadni, illetve ha ehhez nem tartja magát mindenki, különösen a Bizottság, a szerződések őreként, az maradandó, helyrehozhatatlan károkat okozna az EU-ban”.

Brüsszellel és a nyugat-európai országok nagy többségével is az a legnagyobb baj, hogy bár sokat beszélnek toleranciáról, de alapvetően intoleránsak, nem képesek a sajátjuktól eltérő társadalmi fejlődést elfogadni. Még akkor sem, ha ők tértek el a gyökerektől

– hangsúlyozta a miniszter.

Tudomásul lehetne venni, hogy az egyetlen megoldás ahhoz, hogy egy politikai közösség, egy egységes belső piac eredményesen tudjon működni akkor is, ha a társadalmaik nagyban különböznek egymástól, az a tolerancia. Szerinte büszkék lehetünk arra, hogy azt az utat a társadalomfejlődésben Közép-Európa országaiként, nemzeteiként nem követjük, amit Nyugat-Európai kijelölt a maga számára.

Megjegyezte, hogy Európa a világgazdaság fontos szereplője, ám ez katonailag nem igaz rá. Elképzelhetőnek látja egy közös európai hadsereg létrejöttét, ami semmiképp nem eredményezné azt, hogy a tagországok felszámolnák saját hadseregüket.