A munkavállalók többsége hatékonyan érvényesíti szabadsággal kapcsolatos terveit: 46 százalékuk többnyire maga dönti el, mikor megy pihenni, 28 százaléknyian pedig a főnökükkel együtt határoznak ebben. A dolgozók 26 százaléka viszont nem válogathat, nekik rendszerint a munkáltatójuk jelöli ki a szabadságos napokat - derül ki a Szonda Ipsos múlt héten készített, az ország munkavállalóit reprezentáló 500 fő megkérdezésével készített kutatásából.

A felmérés szerint a gyakori és rövidebb időszakokból álló szabadság ugyanolyan kedvelt, mint a ritka, de hosszabb ideig tartó (előbbi aránya 46, utóbbié 44 százalék), a valóságban azonban inkább az előbbire van módjuk a munkavállalóknak. A dolgozók 53 százaléka ugyanis sokszor, de alkalmanként csak 2-3 napra, legfeljebb egy hétre tud elmenni, míg a munkából való tartós távollétek csupán 35 százalékuknál jellemzők.

A negyvenes, ötvenes éveikben járók inkább a maguk urai szabadságolás tekintetben, mint a fiatalabb korosztályok: előbbiek 52, utóbbiak 40 százaléka elképzelései szerinti időpontban tud nyaralni, pihenni. Az érettségizettek, a magáncégeknél szellemi beosztott tevékenységet végzők vannak a legjobb helyzetben, 57-58 százalékuk jobbára érvényesíteni képes akaratát.

A szabadság idejéről történő egyezkedésre főképpen a fizikai munkások kényszerülnek. Több mint egyharmaduknak 35 százalékuknak) csak így van módja munkahelyétől távol maradni. Nem könnyű még ilyen szempontból a közszolgálatban, közszférában dolgozók helyzete sem.
QP | Quality Placement