Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Bizottságnak küldött, 58 oldalas levélben érvel amellett, miért nem köthet bele az Európai Bizottság az úgynevezett gyermekvédelmi törvénybe, amit kezdetben a kormány még pedofilellenes törvénynek nevezett - írja a 444.hu a birtokába került levél alapján.

Érvelésének egyik sarkalatos pontja, hogy ezt a törvényt muszáj volt a parlamentnek elfogadnia, mert 2020 decemberében belerakták a magyar alkotmányba, hogy "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést". 

Varga szerint ha ez van az alkotmányban a gyerekek születési neméről, akkor ennek megfelelő törvényt kellett hozni, és az alkotmány nem olyan dolog, amit az EU piszkálhat. Ha az április 3-i népszavazáson a négy kérdésre a "nem" válaszok kapnak többséget, akkor azzal a magyar nép kifejezi, hogy akarja ezt a törvényt.

Hasznosak lehetnek

A miniszter azzal is érvel, hogy félreértik a törvényt a bizottságban, mert az egyáltalán nem olyan szigorú, mint feltételezik. Például a műsorok és tartalmak korlátozása csak akkor szükséges, ha azoknak "meghatározó eleme" a nemváltás, homoszexualitás népszerűsítése. Leegyszerűsítve a miniszter arra utalhat, hogy ha egy filmben egy mellékszereplő meleg, attól még nem kell feltétlenül este 10 után vetíteni.

A miniszter érvelése szerint tévesen gondolja az Európai Bizottság, hogy a nemváltás vagy a homoszexualitás a kormány szerint rossz dolog, és ezért korlátozzák a megjelenítését. Varga szerint ebben nem foglalt állást a magyar törvényhozás, csupán azt mondta ki, hogy a témát részletező tartalmak károsan befolyásolhatják a kiskorúakat. Sőt, Varga azt is megengedi, hogy ugyanezen tartalmak felnőttek számára akár hasznosak is lehetnek.

Varga szerint a külföldről sugárzott tartalmakra eleve korlátozottan érvényes a törvény, a videómegosztókra például egyáltalán nem vonatkozik. A felvilágosító programokat pedig csak az iskolákban és állami gyermekvédelmi intézményekben korlátozza, a szülők egyébként oda vihetik a gyereküket, ahová akarják. A szolgáltatások szabadságát egyáltalán nem érinti a törvény, szerinte ha például a dohánytermékek reklámjait lehet korlátozni, akkor a homoszexuálisokat bemutatókat is.

Két dolog miatt fontos a törvény

A kormány számára két szempontból is fontos még a gyerekvédelmi törvény: az Európai Bizottság és az Európai Parlament is többször állást foglalt a homoszexualitást a pedofiliával összemosó törvénnyel szemben, amire az Orbán Viktor vezette kormány gyakran hivatkozik, mint a jogállamisági vita részére. Az uniós testületek jelezték, hogy a helyreállítási alap forrásainak folyósítását - valamint a 2021-2027. közötti költségvetési ciklus támogatásait - a vitatott jogszabály nem érinti, hanem az igazságszolgáltatás és a transzparencia hiányosságai, valamint a korrupció jelentik a fő vitás ügyeket, az elmarasztaló jelentésekben rendre előkerül a gyerekvédelmi jogszabály. A jogállamisági vita miatt közel 1000 milliárd forint sorsa kérdéses csak 2022-ben.

A másik tényező pedig a választásokkal függ össze: mivel április 3-án a parlamenti szavazással egyszerre az urnáknál a választók a jogszabály állításairól is állást foglalhatna. A kormány ugyanis népszavazást írt ki, ha pedig a kérdés elég ember számára fontos, akkor befolyásolhatja a részvételi adatokat is, segíthet mozgósítani a konzervatív szavazókat.