Már a bejelentését követően is sokan bírálták a kormány által gyermekvédelminek nevezett, ellenzéki szereplők és civil szervezetek részéről viszont propaganda-népszavazásnak tekintett kezdeményezést, amelyet az országgyűlési választásokkal párhuzamosan tartottak meg. 

A népszavazás plakátjai letarolták az országot, melyeken a kormány közpénzből finanszírozva, lelkesen buzdította az embereket arra, hogy szavazzanak nemmel április 3-án. Még társadalmi célú hirdetések is megjelentek, melyek szintén a kormányoldal narratíváját hangsúlyozták: ezeken egy kisgyerek arról beszélt, hogy az iskolában matekdolgozat helyett a nemátalakításról tartottak nekik előadást.

A Kantar Media számításaiból kiderül, hogy a hagyományos médiafelületeket – nyomtatott sajtó, televíziós reklámok, rádió és közterületi plakátok – letarolta a kormány népszavazási kampánya. Márciusban a kiadói kedvezményekkel nem csökkentett, listaáras reklámköltés alapján a Miniszterelnökség majdnem 3 milliárd forintért hirdette, január óta pedig összesen több mint 5 milliárdot költött a referendum népszerűsítésére.

Spóroltak a szervezésen, mégis lett plakátdömping

Tudni lehetett, hogy az idei parlamenti választás több szempontból is rendhagyó lesz. Egyrészről a lebonyolítására rekordmagas tételt, összesen 19,08 milliárd forintot csoportosítottak át, ami több mint kétszerese a 2018-as választásokra fordított 8,9 milliárdnak. Ezt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) azzal magyarázta, hogy jelentősen drágultak az informatikai és nyomdai költségek, illetve a rendszerváltás óta először népszavazást is rendeztek a választásokkal egyszerre – közölték januárban a hvg.hu-val. 


Ezzel viszont papíron jelentősen csökken a rendezés költsége, az NVI válasza szerint a szervezés 7,2 milliárd forinttal olcsóbb, mintha külön-külön tartják a kettőt, már a népszavazás önmagában is 12,7 milliárdba került volna – így az utóbbi azonban csak 5,5 milliárddal dobta meg a büdzsét.

A népszavazásról szóló, a kormány megbízásából készített plakátok Debrecenben
A népszavazásról szóló, a kormány megbízásából készített plakátok Debrecenben
Kép: MTI Fotó, Czeglédi Zsolt
A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország márciusban készített kampányelemzést, melyben a közterületi választási plakátokat vizsgálták. Az Outdoor Media Audit adatbázisán keresztül megállapították, hogy a kormány hirdetésmennyiségben és listaáron is kiemelkedően sokat költött: körülbelül 922 millió forint ment el a referendum népszerűsítésére, és összesen 3792 darab „Védjük meg a gyerekeket” plakátot helyeztek ki országszerte.

A civil szervezetek azt is kiemelték, hogy a kormány plakátkampánya manipulatív, egyértelműen a kérdésekre adandó válasz befolyásolására irányult.Furcsaságok rajzolódnak ki a jelentésben szereplő 922 milliós összeg ismeretében, ugyanis a Kantar adatai némiképp eltérő képet mutatnak: eszerint a kormány úgynevezett „out of home” reklámokra – minden olyan hirdetési felület, amellyel az otthonunkból kilépve találkozhatunk – kevesebbet, 775 millió forintot költött márciusban. Ennél is érdekesebb, hogy a Kantar számításai szerint a kampányidőszak nyitányának számító februárban viszont sokkal többet, közel 1,4 milliárdot fordítottak arra, hogy az ország utolsó szegletébe is eljuttassák a manipulatív népszavazási plakátokat.


Lapunk kérdésére elmondták, hogy ezek az anomáliák részben amiatt lehetnek, mert az önkéntes bevallásokból sokszor nehezen deríthető ki, hogy egy adott hirdető melyik kampányáról van szó. Számos köztéri cég nem küld elég részletes adatot, valamint az is előfordulhat, hogy például egy kéthetes kampányt másképp jelentettek le, mint ahogy ténylegesen futott.

A Miniszterelnökség televíziós kampányt csak márciusban folytatott, de már egy hónap alatt is sikerült 833 millió forintot elkölteniük népszavazási reklámszpotokra. A közterületi plakátok után a napilapokban vásárolták a legtöbb megjelenést, több mint 1,8 milliárdot adtak ki ezekért a hirdetésekért. Nem túl meglepő módon a folyóiratokba mehetett a legkevesebb pénzt, itt január óta mindössze 248 milliót fordítottak a referendum népszerűsítésére. További érdekesség, hogy a Kantar adatai szerint volt olyan napilap, ahol már januárban szerepelt népszavazási hirdetés, ellenben az általuk figyelt nyolc rádiócsatornán egyáltalán nem találtak ilyesmit. 

Érezhető volt a bukása

Már jóval április 3-a előtt lehetett sejteni, hogy nem fog összejönni az érvényességi küszöb: a Medián február végén közvélemény-kutatást is készített a témában, még a durván manipulatív kormányzati kampány, illetve az érvénytelen szavazásra buzdító civil kezdeményezés előtt. Az eredményekből kiderült, hogy a teljes népesség 41 százaléka nem tervez részt venni a népszavazáson, az ellenzéki szavazók majdnem fele pedig érvénytelenül fog szavazni. Ahogy a felmérés is rámutatott, annak dacára sem volt valószínű a népszavazás sikere, hogy a kormány az országgyűlési választásokkal egy napra időzítette.

Bár Magyarország Kormánya az egyik legnagyobb politikai hirdető itthon, a népszavazásra szokatlanul kevés pénzt égettek el a Facebookon: a Meta Ad Library adatai szerint mindössze 3 darab fizetett tartalmat osztottak meg, összesen 2 millió forint körüli értékben.

Könnyebb választást nyerni, mint népszavazást 

Többeknek furcsának tűnhet, hogy a Fidesz-KDNP zsinórban negyedszerre szerzett kétharmadot, mégis megbukott a népszavazásuk: az NVI szerint idén 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, és nagyjából 3,9 millió érvényes szavazat érkezett, 1,7 millióan viszont érvénytelenül voksoltak mind a négy kérdésre. Ez azt jelenti, hogy bár a „nem” szavazatok voltak többségben (kb. 3,7 millió), összességében sikertelen lett, hiszen jogi értelemben nem kötelező eredménnyel végződött. Minden kérdésben 20 százaléknál magasabb lett az érvénytelen szavazatok aránya, ami rekordmértékűnek számít.

Érvénytelenül kitöltött népszavazási szavazólap
Érvénytelenül kitöltött népszavazási szavazólap
Kép: MTI Fotó, Szigetváry Zsolt
A Telex áprilisi cikkében mutatott rá, hogy népszavazást nyerni sokkal nehezebb, mint választást: ahhoz, hogy egy népszavazás sikeres legyen, a részvételre jogosultak 50 százalékának kell érvényes szavazatot leadnia. Eszerint akkor lett volna eredményes, ha legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat érkezik, vagyis minden népszavazási kérdésben többen szavaznak nemmel, mint ahányan a Fideszt–KDNP-re voksoltak a választáson.

Érdekes képet mutat az Átlátszó elemzése is, amely szerint az érvénytelen voksok aránya a nagyobb városokban, és különösen Budapesten volt magas, az érvényes NEM-szavazatok viszont teljesen kiegyenlítettek országosan. Az érvénytelen voksok aránya 50 százalék alá csak a fővárosi belső kerületekben ment, ellenben sok kistelepülésen megközelítette, néhol meg is haladta a kilencven százalékot. 

Bírságolásba kezdett az NVI a civilek miatt

Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság, illetve más civil szervezetek közös kampányt folytattak márciusban. Szerették volna részvételre, ugyanakkor érvénytelen szavazásra buzdítani azokat az embereket, akik kirekesztő álkérdéseknek gondolják a népszavazás feltevéseit. Ezek miatt az NVI meg is akarta bírságolni a civileket, miután szerintük jogsértő, ha érvénytelen szavazásra kérik a választókat. 

A Kúria végül a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmének kivételével elutasította a kifogásokat, felmentve az Amnestyt és 15 másik civil szervezetet a bírság alól. A bíróság felhívta a figyelmet a közügyeket érintő véleménynyilvánítás védelmére, majd leszögezte: nincs olyan jogszabályhely, amely az érvénytelen szavazat kampányüzenetét tiltaná. 

Az adatokról

A Kantar Madia a hirdetések listaárát a médiumok hivatalos tarifáiból számolja ki, ezért jelentősen eltérhet a valós ártól, ami általában alacsonyabb. Az online és köztéri hirdetések adatai a portfolió-tulajdonosoktól kapott bevallásokon alapulnak. Tovább árnyalja a képet, hogy 2022-ben az egyik legnagyobb, meg nem nevezett internetes portfólió nem adott részletezett adatokat, valamint az internetbevallások között egyáltalán nem kaptak népszavazásra utaló adatot, ezek alapján nem tudtak ilyen kampányt beazonosítani.