A Napi Gazdaság pénteki számának cikke


Lapunk információi szerint többen is gondolkodnak azon, hogy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót alapítsanak. Így nem maradna pluszpillérek nélkül a nyugdíjrendszer akkor sem, ha a magán-nyugdíjpénztári megszűnik - az országgyűlés ugyanis már 2007 őszén gondoskodott alternatíváról egy uniós kötelezettségnek eleget téve. Akkor tárgyalta és szavazta meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatókról szóló törvényt, amely azonban 2008. januári hatályba lépésekor szinte azonnal érdektelenségbe is süllyedt. Ez kerülhet most előtérbe a második pillér kiütése után.


A konstrukció szerint a nyugdíjszolgáltató intézményt - amely nem pénztári struktúrában, hanem zártkörű részvénytársaságként működhet - egy munkáltató, valamint bank, biztosító, részvénytársaság, befektetési társaság alapíthatja, s bármikor csatlakozhat hozzá új foglalkoztató.


880 millió kell a starthoz


A társaságnak 3,2 millió euró szavatolótőkével kell rendelkeznie, ez 880 millió forintot jelent. A konstrukciót éppen a tulajdonosi struktúra különbözteti meg az önkéntes pénztáraktól, ahol a tulajdonosok maguk a tagok. A cégszerű működéssel és a szavatolótőkével a konstrukció maga rendezi a garancia problémáját, ami a pénztárak esetében alapból nem biztosított, hozzájuk állami garanciavállalás kapcsolódik.


A modell szerint a munkáltató a munkavállalóval szerződésben állapodhat meg a havi befizetés összegéről, amelyet a munkavállaló maga is kiegészíthet. Ha az alkalmazott munkahelyet vált, új foglalkoztatójával lehetősége van hasonló kontraktust kötni - a korábban elhelyezett megtakarítás később természetesen járadékra váltható.

A járadékfizetés nem a munkaadót terheli, vagyis akkor sem vész el a megtakarítás, ha a cég időközben csődbe megy vagy megszűnik - mondta Zauppan Bence, az AonHewitt nyugdíjszakértője. Az angolszász országokra jellemző az a konstrukció, ahol a nyugdíjalapért a vállalat maga felel, így fennáll a nemfizetés kockázata, ez a szolgáltatói intézményt megkövetelő rendszerben nem áll fenn.


Ez sem rizikómentes


Kockázat persze van itt is. Leginkább azokra a problémákra kell gondolni, amelyek a tb-rendszerben is fennállnak - mondta Zauppan. Vagyis a demográfiai folyamatok ezt a modellt sem hagyják érintetlenül: ha folyamatosan emelkedik az átlagéletkor, a befizetett összeg egyre hosszabb időre kell járadékot biztosítson. Vagyis annak összege a szaporodó nyugdíjasévekkel csökken.


Valószínűleg azért fulladt a konstrukció eddig teljes érdektelenségbe - egyébként nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is -, mert viszonylag későn épült be - mondta a szakértő. Mire 2007-ben a parlament elé került, addigra tízéves múltra tekintett vissza a tb-reform, s 2005-től már a nyugdíj-előtakarékossági számlák is megjelentek. Most azonban a második pillér kettéfűrészelésével új helyzet teremtődhet.


Azt ugyanakkor látni kell, hogy egy ilyen intézmény felállítása nem megy azonnal. Vagyis nem valószínű az a forgatókönyv, hogy az összes magánpénztár február elsejével meghirdet egy maga fémjelezte foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt. Egyelőre egyetlen intézményt sem jegyeztek be.