Abban az esetben, hogyha a járművezető túllépi a legnagyobb megengedett sebességre vonatkozó KRESZ-szabályokat és ezt a hatóságok észlelik, általában közigazgatási eljárás indul az ügyben. Kivéve ha a helyszínen megállítják a sofőrt. A közigazgatási eljárás során a rendőrség alapvetően az elkészített fényképfelvételekre és a gépjármű-nyilvántartás adataira támaszkodik - olvasható a társaság közleményében.

A gyorshajtás miatt kiszabott bírság egy objektív jellegű szankció, ami azt jelenti, hogy a bírságot a gépjármű üzemben tartójával szemben szabják ki. A rendőrség az eljárás során nem nyomoz az elkövető sofőr kilétének megállapítása iránt. Ezen túlmenően pedig a bírság összege jogszabályban rögzített, a rendőrség azt még méltányosságból sem mérsékelheti.

QP | Quality Placement

A mentesülés a gyorshajtás alól - igen szűk körben, de - lehetséges.

Az egyik mentesülési ok, hogyha azt a gépjárművet, amellyel a szabályszegést elkövették, még a szabályszegést megelőzően ellopták az üzemben tartótól. Ebben az esetben a mentesüléshez az is szükséges, hogy az üzemben tartó még a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezze a megfelelő hatóság eljárását. Azaz feljelentést tegyen a rendőrségen.

A bírság megfizetése alól akkor is tud mentesülni az üzemben tartó, hogyha megfelelően tudja igazolni, hogy gépjárművét kölcsönadta és a szabályszegést a kölcsönzés időtartama alatt követték el. Az üzemben tartónak ugyanakkor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolnia a kölcsönbe adás tényét. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát), az üzemben tartó és a használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét.

Továbbá azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette. Azon gépjárművek esetében, amelyek esetében kötelező menetlevelet vagy fuvarlevelet vezetni, a szabályszegő elkövető kilétének igazolására ezen dokumentumok is alkalmasak, amennyiben az előzőekben felsorolt adatokat tartalmazza.

Ha az üzemben tartó megfelelően tudja bizonyítani, hogy nem ő követte el a gyorshajtást, úgy a rendőrség a bírságot a gépjármű tényleges használójával szemben fogja kiszabni.