A tévécsatorna hírszájtjának beszámolója szerint az ülésen a munkaadói szervezetek a tervezett adóemelések egyensúlyjavító szándékát kérdőjelezték meg. Az index.hu híradása szerint Demján Sándor a tőkések kivonulását vetítette előre, és Svájccal valamint Szlovákiával példálózott, hogy ott mennyire jól megy, holott milyen kevés adót kell fizetni. Gyurcsány Ferenc a honlapról letölthető videófelvétel tanúsága szerint élesen bírálta a munkaadókat és így fogalmazott: "Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!" Úgy tűnik, a miniszterelnök a tőzsdei nagyágyúknak (is) címezte kijelentéseit, hiszen említette az osztalékadót. Megfigyelők Gyurcsány szavai kapcsán a bankadó bevezetését megelőző történésekre emlékeztetnek: 2004 őszén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója azt közölte, hogy az „ötletbörzének köszönhető új sarc” miatt a bank akár külföldre is viheti legnyereségesebb üzletágait. Akkor a Népszabadságnak adott interjújában Csányi a Magyarországnál jóval olcsóbb Szlovákiát jelölte meg a bank kártyaüzletágának és ügyfélszolgálatának lehetséges új helyeként. Amint arról korábban beszámoltunk, az OÉT mai ülésén sem történt érdemi egyeztetés a munkaadói, munkavállalói és kormányzati oldal között, mert a szakszervezetek túl későn kapták meg a tervezett egyensúly-javító programhoz kapcsolódó törvényjavaslatokat, a hatástanulmányokhoz pedig egyáltalán nem jutottak hozzá.