Nem felelt a hajózásbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok megalkotásáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Duna budapesti szakaszának hajózásával kapcsolatos kérdésekre - írja a Népszava. Hetek óta nem felelnek például arra kérdésre, miszerint felülvizsgálják-e a belvárosi Duna-szakaszon érvényes hajózási szabályokat a 28 halálos áldozatot követelő Hableány-tragédia után? Megvizsgálják-e a nagy szállodahajókra vonatkozó előírásokat?

A baleset után Tarlós István főpolgármester azt mondta: "Meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban, ezt az állandó belvárosi jelenlétét az érintett társaságok bevonásával érdemes áttárgyalni." Tarlós azt is mondta: egyeztet Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel a szállodahajók ügyében, hogy közösen találjanak megoldást. Ahogy az ITM, úgy a városháza sem válaszolt a napilap kérdéseire.

QP | Quality Placement

A szállodahajók belvárosi kikötése óriási üzlet, amelyen osztozik a kormányzat és az egyik legnagyobb hajózási cég, a - katasztrófában érintett hajót is működtető - Viking. Azért, hogy a szállodahajók kiköthessenek, úgynevezett pontondíjat kell fizetni. Ez milliárdos bevételt hoz a fővárosi kikötőhelyek túlnyomó részét birtokló Mahart Passnave Kft-nek.

A cég 49 százalékát néhány éve a Viking River Cruises hazai leányvállalata, a Viking Hungary Kft. vette meg, míg 51 százalék állami tulajdonban maradt. Ez a vagyonrész előbb a Magyar Nemzeti Vagyonügynökséghez került, majd nemrégiben a Magyar Turisztikai Ügynökségé (MTÜ) lett. A cégnek 2018-ban 3,4 milliárd forint árbevétele volt és egymilliárdos adózott eredményt produkált, amelyet a felek osztalék formájában felvettek.