Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A pénzhiányra magyarázat ugyan van, de megoldás nemigen látszik: bár az egészségügyért felelős államtitkárság további 40 milliárdos költségvetési támogatást szeretne az ágazatnak, a gyakorlatban az állam, ahelyett, hogy adna, viszi a pénzt a kasszából. A lap szerint önmagában az Egészségbiztosítási Alapba (E-Alap) év közben csak az a 6,4 milliárd forint került többletként, amit a nyugdíjaskorúak továbbfoglalkoztatásának kompenzációjára el kell költeniük az intézményeknek, ám minden egyebet (bérek, zárolások, az államosítással járó intézményi extra kiadások) a gyógyításra szánt eredeti költségvetési keret 881 milliárd forintjából finanszíroznak.

A Népszabadság szerint, ha havonta egyenlő arányban osztanák ki az egészségügyi intézmények működtetésére rendelkezésre álló összeget, 50,5 milliárd forint jutna a kórházaknak és a szakrendelőknek, csakhogy májusig ennél jóval kevesebbet, 45 és 49 milliárd forint közötti összeget utaltak nekik, miután a gyógyításra jutó keretből júniusig mintegy 25-26 milliárdot csíptek le az augusztusra tervezett béremelésre és a nyár elején bejelentett hatmilliárdos kormányzati zárolásra.

Lejárt számlákból már a nyár elejére összegyűjtötték az éves mennyiséget, mintegy ötvenmilliárd forintot. Ennek körülbelül tizedével a gyógyszer-nagykereskedőknek tartoznak, miközben gyógyszert már csak akkor kapnak a kórházak, ha valamit törlesztenek a lejárt szállítói tartozásból. A Népszabadságnak az egyik nagy vidéki kórház vezetője azt mondta: már jó ideje nem azzal gyógyítanak, amire az adott helyzetben szükség lenne, hanem azzal, ami van még az épületben. Például az egyszer használatos eszközöket többször is sterilizálják, a kórházon belül pedig afféle belső cserepiac alakult eszközökből, gyógyszerekből.

Sinkó Eszter közgazdász, egészségügyi rendszerelemző a kórházak rekordméretű eladósodását egyrészt azzal magyarázza, hogy az intézmények kasszájából hiányzik az önkormányzatok korábbi hozzájárulása, valamint a kormány által 2012-ben az E-Alapból a béremelés fedezeteként lecsípett összeg. Az államot megtestesítő kórházfenntartó, a GYEMSZI forrás híján képtelen előteremteni az üzemeltetéshez és a javításokhoz szükséges összeget. Rontja az egészségügy költségvetési egyensúlyát az is, hogy a kereskedelmi bankoktól az államkincstárhoz került az intézmények számlavezetése, ami intézménytípustól függően havonta több tízmilliós költséget okoz.

Sinkó Eszter szerint a kórházak gazdálkodását a központi gáz- és villanytender is nehezítette. A szolgáltatóváltással az intézményeknek ugyanis fel kellett mondaniuk korábbi szerződéseiket, s egyúttal külön forrás nélkül rendezni a számláikat. Ott, ahol nem sikerült a tenderen azonnal nyertest hirdetni, csak a korábbinál rosszabb pénzügyi kondíciókkal tudták biztosítani az áram-, illetve a gázszolgáltatást.