- Ön és az ITD Hungary Zrt. eddig nem reagálhatott az elmúlt közel két hétben felmerült vádakra, miután a korábbi sajtóhírek szerint Varga István, gazdasági miniszter megtiltotta, hogy nyilatkozzon.
- A miniszter úrral történt csütörtök reggeli megbeszélés után döntöttem úgy, hogy a nyilvánosság elé állok, a tiltás ellenére, amire egyébként nem is lett volna joga.

- Az Index cikke után, amelyben megírták, hogy egy összesen 300 millió forintos közbeszerzési pályázaton az Ön egyik volt üzlettársának cége lett a befutó, a gazdasági minisztérium (NFGM) vizsgálatot kezdett, majd a miniszterelnök szerdán közölte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálja az ITD Hungary Zrt. ügyeit. Mire terjednek ki ezek az ellenőrzések?
- Többször is kértem a gazdasági tárcát, hogy vizsgálják felül a vitatott tendert, ám az ellenőrzés végül nem erre, hanem az ITD külföldi útjaira irányult. Tudtommal nem is találtak szabálytalanságokat. Arról viszont egyelőre nincs információm, hogy a Kehi-vizsgálatnak mi a fókusza. Terveztük, hogy a sajtó képviselőinek betekintést engedünk az ITD által kötött összes szerződésbe, ám erre a minisztérium nem adott engedélyt.

- Az ominózus, mára visszavont tenderen neves tanácsadó cégeket megelőzve egy nemrégiben alapított, félmillió forintos törzstőkéjű cég, a BD Network Kft. lett a nyertes, a pályázók középmezőnyébe tartozó árajánlattal. Felmerül a gyanú, hogy esetleg ön súgott a cégtulajdonosnak, korábbi üzlettársának, Vad Attilának.
- A nyolc pályázó közül hattal üzleti vagy személyes kapcsolatban állok, sőt, egy másik, a tenderen szintén elindult társaságnál egy volt kollégám dolgozik. Miért nem az egyik családi barátnak, vagy éppen egy másfél éve munka nélkül lévő menedzser ismerősömnek segítettem volna, akikkel ráadásul szabadidőmben is rendszeresen találkozom?

A pályázatnak az volt a célja, hogy az ITD jelenlegi, 15 szakembere mellé további 13 olyan profi menedzsert vonjunk be, akik key account rendszerben foglalkoztak volna a legnagyobb, a külpiacokon már aktívan tevékenykedő kis- és középvállalkozásokkal, elsősorban az üzletszerzésre, az értékesítés segítésére koncentrálva. Még a korábbi gazdasági miniszter, Bajnai Gordon döntött arról, hogy az ily módon segítendő kkv-k számát a jelenlegi 500-ról 2000-re kell emelni ez év végére, ám többletfinanszírozást nem rendelt mellé. Az ITD-nél úgy véltük, e feladatot a legjobban olyanok bevonásával lehetne megoldani, akik - ha volna rá forrás - amúgy is beleillenének a cég csapatába.

A tender összállításánál próbáltuk megtippelni, hogy kik lesznek a pályázók. Az értékesítési kompetencia-követelmény miatt akár a Brokernet is jelentkezhetett volna, ott minden bizonnyal találtak volna 13 megfelelő szakembert. Valószínűsítettük azt is, hogy 13 munkanélküli, profi menedzser áll össze, és projektcéget alapít erre a munkára. Nem volt kizárható továbbá az sem, hogy fejvadász cégek jelentkeznek, hiszen az adatbázisaikból biztosan össze tudtak volna állítani egy ütőképes csapatot.

A pályázati kiírásnál azért nem volt feltétel a jelentkező társaság szakmai referenciája, mert Magyarországon az ITD-n kívül e téren nem is rendelkezik ilyennel más cég, így kicsi és nagy cég egyenlő eséllyel indult. A versenyben alulmaradt nagy cégek szemmel láthatóan nem értették meg a feladatot. A kiírásban például az szerepelt, hogy nyújtsanak be egy ötoldalas, értékesítési előadás típusú szakmai anyagot, a nagy pályázók erre 60-80 oldalas komplex tanulmányt adtak. Később leültem a vesztes cégek vezetőivel átbeszélni a történteket, és szinte kivétel nélkül elismerték, hogy ha értették volna a kiírást, nem is szabadott volna elindulniuk a tenderen. Ennek persze a kiírást készítő ITD-csapat tapasztalatlansága is oka volt.

- Miért lehetett ekkora visszhangja a tendernek?
- A nagy pályázók az államigazgatás kliens-cégeinek számítanak - nemritkán ők a befutók a kormányzati pályázatokon -, így ha nálunk is ők nyernek, akkor az ellenzék lendül támadásba. E cégek a mostani eredményhirdetés után a gazdasági tárcán, a Miniszterelnöki Hivatalon, pártfunkcionáriusokon, parlamenti képviselőkön keresztül igyekeztek nyomást gyakorolni, ám bevallásuk szerint a médiához nem ők fordultak.

- Nem újkeletű a súrlódás az ITD és az NFGM között. Mi ennek az oka?
- Alapvetően a finanszírozásban és a feladatok rangsorolásában vannak jelentős nézeteltéréseink. Az ITD tavaly 4,3 milliárd forintból működött, ami után jelen állás szerint idénre kétmilliárd áll rendelkezésre. Ennek nyomán leépítések váltak szükségessé, de törölni kellett szakmai programokat is, több pedig EU-finanszírozásba kellett áttenni.

A Pénzügyminisztérium ugyan a korábban az ITD-től elvont forrásokbóll egymilliárdot visszaadott a szaktárcának, ám abból az ITD-hez csak 600 millió jutott, miközben a fennmaradó 400 milliót a minisztérium magának tartott meg. A 2010-es tervekben az ideinél is kevesebb, 1,1 milliárd forint forrás szerepelt, ami lényegében az ITD felszámolását jelenti, hiszen legfeljebb hathavi működésre elegendő. A múlt héten bejelentett emeléssel együtt immár 1,8 milliárdnál tart a jövő évi keret, ám ez is harmadával kisebb a minimálisan szükséges 2,4 milliárdhoz képest. Ehhez képest az elvileg rendelkezésre álló, de sajnos a külügyi tárca alá rendelt külgazdasági szakdiplomata hálózatra fordított évi négymilliárd forint legalább fele a pocsékba megy, ebből a pénzből - megfelelő hatékonysági követelményeket beállítva - sokkal több hasznot lehetne hajtani a magyar gazdaságnak.

Ami a szakmai preferenciákat illeti, maximálisan egyetértek azzal, hogy a nagy befektetési projektek támogatása áll a középpontban. Emellett azonban hasonló hangsúlyt kellene helyezni a kkv-k exportösztönzésére is, miközben jelenleg az előbbi területre 30 milliárd forint, utóbbira kevesebb mint egymilliárd áll rendelkezésre.

- Lát-e politikai okokat az ön elmozdítására irányuló törekvések mögött?
- Az biztos, hogy a gazdasági minisztériumnál lekerültek a napirendről azok a kezdeményezések, amelyek azonnali kiadást jelentenek, de eredményt csak évek múlva hoznak. A választások közeledtével ráadásul az időhorizont egyre rövidebb, sorra véreznek el azok a kezdeményezések, amelyek nem tűzoltó jellegűek, vagy csak egyszerűen túlmutatnak a jelenlegi kabinet kormányzási idején.

- Ha csak 2010. áprilisára fókuszálnak a döntéshozók, akkor miért lehet sürgős a leváltás?
- Folyamatban vannak olyan nagybefektetési projektek, uniós beruházások, amelyek izgalmasak lehetnek. Furcsa azonban, hogy bár a gazdasági miniszter bármikor felmenthetne, vagy kezdeményezhetné a közös megegyezéssel való távozásomat, mégsem ez történik, hanem hadjárat indult ellenem. Nem kizárt, hogy egyeseknek az szúrja a szemét, hogy mindkét politikai oldalon kiegyensúlyozott kapcsolatokkal rendelkezem.

- Megy vagy marad?
- Bármiféle vizsgálatnak én is, a vállalat nyugodt lelkiismerettel nézünk elébe. A Kehi-vizsgálat 2-3 hét múlva esedékes lezárását még megvárom, addig szabadságra megyek, hogy a befolyásolás vádja fel se merülhessen fel, remélem ez a túloldalról sem fog megtörténni, hiszen bízom a Kehi szakmaiságában és függetlenségében. A vizsgálat lezárta után valószínűleg be fogom fejezni az ITD-s pályafutásom, de hogy pontosan mikor, és milyen körülmények között, az még nyitott.

Visszatekintve úgy látom, nem kellett volna az állam és a politika közelébe keverednem, ahol a szervilitás és a politikai érdekeknek való megfelelés a fő érték. Ha úgy tudok távozni, hogy kiderül a teljes igazság, jó érzéssel fogok visszagondolni arra, hogy az elmúlt négy és fél évben sikerült nemzetközi színvonalú, eredmény- és ügyfélorientált intézménnyé alakítani az ITD Hungary-t.
QP | Quality Placement