Az Európai Bizottság szerint akkor lehet energiaszegénységről beszélni, ha nem engedheti meg magának valaki, hogy a lakását megfizethető áron fűtse. Ezzel a problémával az EU lakosságának 11 százaléka szembesül - idézi az EB tanulmányát az EurActive. Mindezek ellenére a tagállamok kevesebb mint harmada ismeri el hivatalosan az energiaszegénységet, és csak néhány olyan tagállam van, ahol ez a nemzeti szabályozásokban is megjelenik.

A fogyasztók az összes fogyasztásuk átlagosan 6,4 százalékát költik villamos energiára, gázra, fűtésre, hűtésre - ez 15 százalékkal magasabb arány, mint 5 évvel ezelőtt volt. Az energiaszegénység nem egyenlő a szegénységgel, sokkal inkább az alacsony minőségű ingatlanok és a magas energiaárak kombinációja okozza a pénzügyi nehézségeket, továbbá veszélyezteti az egészséget és a jólétet.

Erre a problémára a bizottság három megoldást lát: a háztartások jövedelmének növelését, az árak vagy a kereslet csökkentését az energiahatékonyságon keresztül.

Az energiaszegénység megszüntetésének felelőssége a nemzeti kormányok kezében van, de az EB uniós energiastratégiája is segíthet a probléma enyhítésében. A bizottság például nem véletlenül szorgalmazná az épületek energiahatékonyságának javítását: az EU-ban felhasznált energia mintegy 40 százalékát épületek "használják el", amelynek 80 százalékát a hűtés és fűtés "nyeli el".

Rezsicsökkentést mindenkinek!

Az Európai Bizottság által megbízott think tank tanulmánya az épületek energiahatékonyságának utólagos javítását lényeges lépésnek nevezte az energiaszegénység megszüntetésében. A kutatók szerint az alacsony jövedelmű háztartásokat energiahatékonyságra kellene ösztönözni, illetve szükségesnek tartanák az energiatudatosság növelését.

Emellett a bizottságnak azt is javasolták, hogy az uniós forrásoknak nagyobb hányadát különítse el energiaszegénységben szenvedőket, alacsony jövedelműeket és a sérülékeny rétegeket célzó felújítási programokra. A kutatók szerint a hatékonyabb épületek folyamatos megtakarításokat és alacsonyabb energiaszámlákat eredményeznének évről-évre.

Magyarország a középmezőnyben

Az energiaszegénység különösen a dél- és közép-európai háztartásokat sújtja, de nem csak erre a régióra korlátozódik ez a probléma. Az EU egészében átlagosan a népesség 10,2 százaléka volt energiaszegény az Eurostat 2014-es - legfrissebb összehasonlítható rendelkezésre álló - adatai szerint.

Az energiaszegénység Bulgáriában a legnagyobb, itt a lakosság 40 százaléka - mintegy 2,8 millió ember (a 2014-es népességi adat szerint) - nem engedheti meg magának, hogy fűtse az otthonát.

Görögországban ez 32,9 százalék, azaz több mint 3,5 millió embert érint az EurActive szerint.

Portugália lakosságának 28, Ciprus népességének 27,5, a litvánoknak 26,5, míg a máltaiaknak 22,1 százalékát érinti az energiaszegénység az Eurostat szerint. Olaszországban ez az arány 18, Lettországban 16,8, Romániában 12,3, Spanyolországban 11 százalékos.

Magyarországon 2014-ben a lakosság 11,6 százaléka volt energiaszegény, azaz 11,6 százalék nem engedhette meg magának, hogy a megfelelő hőmérsékletre felfűtse az otthonát. Ez az arány az Eurostat szerint 2015-ben 9,6 százalékra mérséklődött. Magyarország a 2014-es aránnyal a középmezőnybe tartozott.

Lengyelország viszont ebben a kérdésben kissé jobban állt, mint az Egyesült Királyság, ugyanis utóbbiban a lakosság 9,3 (5,85 millió ember) százalékát érintette az energiaszegénység, míg Lengyelországban ez az arány 9 százalékra tehető.

A mérleg másik oldalán Németország (4,9 százalék) és Franciaország (5,9 százalék) áll, de a legkevesebb energiaszegény Svédországban (0,8 százalék) és Luxembourgban (0,6 százalék) élt.

Az EP moratóriumot hirdetne

Az Európai Parlamentnek (EP) sem tetszik a fent felvázolt kép. A képviselők szerint az EU egyre messzebb kerül attól a stratégiai céltól, hogy 2020-ra legalább 20 millióval csökkenjen a szegénységben élők száma.

Egy április 14-én megszavazott parlamenti határozatban kimondták: a tagállamoknak a fűtés téli kikapcsolását tiltó moratóriumot kellene meghirdetniük, hogy egyetlen háztartás se maradhasson energiaellátás nélkül. Az uniós szegénység elleni küzdelem megerősítése és a háztartások energiaköltségeinek csökkentése érdekében a képviselők szerint növelni kell az energiahatékonysági beruházásokat és fokozottan kell támogatni az alacsony jövedelmű családokat.

A képviselők emellett úgy vélték:  a tagállamoknak az energiaszegénység kezelésére hatékonyabban és célzottabban kellene használniuk az európai strukturális és beruházási alapokat. Továbbá sajnálatosnak tartották, hogy az épületek energiahatékonysággal és energiateljesítménnyel kapcsolatos uniós rendelkezéseit a tagállamok nem használják ki teljes mértékben, különösen, ami a rosszul megépített szociális lakásprojektek felújításának elmaradását illeti. A bizottságnak ezért az EP szerint úgy kellene megerősítenie a jogszabályt, hogy az a tagállamokat arra ösztönözze, hogy energiahatékonysági kötelezettségi rendszereikbe belefoglaljanak szociális célokat is.