Óriási a magyar gazdaság készpénzigénye, a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8 százalékát, ez jelentős társadalmi költséget okoz. Ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország - ezt Simor András korábbi jegybankelnök állapította meg még 2011 márciusában egy szakmai konferencián. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig idén májusban azt mondta, hogy a készpénzforgalom brutális mértékben növekedett az elmúlt időszakban, ami fontos, hogy csökkenjen, és a "sárga csekkek tűnjenek el" és fontosnak nevezte, hogy a digitalizáció eszközei jelenjenek meg.

Két nyilatkozat között eltelt hét év, a cél lényegében ugyanaz, azaz a készpénz visszaszorítása, ám ennyi idő alatt semmilyen lényeges eredményt nem sikerült elérni. Sőt, a készpénzállomány tovább dagadt. 2008-ban a forgalomban lévő készpénz 2206 milliárd forint volt, a Simor-nyilatkozat idején - 2011 elején - 2312 milliárd forintra rúgott, idén áprilisban pedig 5343 milliárd forintnál járt.

Kapcsolódó

Tehát 11 év leforgása alatt a két és félszeresére nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány. A GDP-arányos mutató pedig 8 százalékról bőven 10 százalék fölé ugrott. Az elektronikus fizetésben világszinten is jó eredményeket elérő Svédországban a Bloomberg szerint mindössze 1,7 százalékos ez a mutató.

A forgalomban lévő készpénz alakulása
ÉvForgalomban lévő készpénz (milliárd forint)
2008. április2206
2009. április2351
2010. április2170
2011. április2312
2012. április2680
2013. április2781
2014. április3353
2015. április3825
2016. április4283
2017. április4694
2018. április5343
Forrás: Magyar Nemzeti Bank

2011 óta nem készült átfogó tanulmány a készpénzállományból fakadó költségekről, mindenesetre ha a 2011-es jegybanki tanulmányban szereplő 100 milliárd forint eleve elég nagy összeg és ez azóta csak növekedett.

A készpénzállomány növekedésében fontos szerepet kapott a 2013-tól bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték. Varga Mihály, még nemzetgazdasági miniszterként korábban elismerte, hogy a tranzakciós illeték is felelős a készpénzfelhalmozásért. A készpénzproblémával a jegybank is rendszeresen foglalkozik, egy 2015-ben született jelentésben az MNB-s szakértők azt írták, hogy a készpénzállomány gyors bővülésében szerepet van a nulla körüli inflációs környezet és a mérséklődő betéti kamatok miatt egyre többen szavaztak a készpénzre, emellett a kiskereskedelmi forgalom bővülése is a hozzájárult a készpénzállomány bővüléséhez. (Az alábbi interaktív adatgrafikán látható, hogyan nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány az utóbbi években. Az egeret az oszlopokra és a narancssárga mezőre húzva megjelennek a különböző értékek.)

A készpénz, amellett, hogy - a költséges szállítás, kezelés, nyomtatás miatt - piszok drága, a rejtett gazdaság működéséhez is nagyban hozzájárul. Varga Mihály néhány éve utalt is erre, szerinte ugyanis a készpénz "megágyaz" a feketegazdaságnak. Jó példa továbbá, hogy az Európai Központi Bank részben azért szüntette meg az 500 eurós kibocsátását, mert a nagy értékű bankjegy a bűnözők körében egy népszerű bankó volt. A rejtett vagy feketegazdaságban azért népszerű a készpénz, mert nehezen vagy egyáltalán nem lehet nyomon követni, ráadásul anonim.

A készpénz egyébként rövid távon racionális döntés, mert a készpénzhasználat költsége a rengeteg tranzakció, azaz fizetés miatt sokfelé oszlik, ennek eredményeként az egy tranzakcióra jutó költség viszonylag alacsony. Ezzel szemben az elektronikus megoldásoknak jelentősek a fix költségei, az infrastruktúra, informatikai rendszerek létrehozása és működtetése, ugyanakkor hosszabb távon alacsonyabb változó kiadások kötődnek majd az elektronikus műveletekhez.

Van kedvező folyamat

Bár a készpénzállomány egyre csak duzzad, van azért  egy kedvező trend, mégpedig a bankkártyás fizetések térnyerése. Tavaly ezen a téren rekord született: az előző évhez képest 24,1 százalékkal nőtt a kártyás belföldi fizetések száma, a tranzakciók összértéke pedig 28 százalékkal 4300 milliárd forintra emelkedett. Az tehát mindenképpen jó, hogy a kártyás vásárlásoknál fejlődés látható, a probléma, hogy közben a készpénz mennyisége nem csökken.

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy milyen  új lépésekkel igyekszik majd a kormány a jövőben visszaszorítani a készpénzt. Az biztos viszont, hogy a jegybank már dolgozik a készpénz elleni, várhatóan hatékony fegyveren: az azonnali átutalási rendszer bevezetéséről van szó, amely 2019. júliusi 1-jétől lép életbe. A tervek szerint a rendszer segítségével 5 másodpercen belül, lényegében azonnal megérkeznek a 10 millió forintnál alacsonyabb összegű átutalások a hét minden napján. Kérdés, hogy valóban csodafegyver lesz-e belőle, de a mostani kiábrándító  helyzeten jó eséllyel javítani fog.

A kép forrása: Shutterstock.