Jelzésértékű, hogy manapság átlagosan 15 évesnél idősebb autója van a családoknak, valamivel

több mint 30 évvel azelőtt még csak 9 éves volt az átlagos használt autó

Hogy ez kirívó-e a 15 éve, arra a Totalcar cikke is kereste a választ. Arra jutottak, hogy főleg regionális szinten nem tűnik rezervátumnak az autóparkunk, tőlünk kicsivel keletre 16-17 év az átlag, a lista (és Európa) másik végén pedig 8 év körül alakulnak a számok. 

Globális szinten trend, hogy a kisebb területű és népességű, de magas GDP-vel rendelkező országokban tud alacsony maradni az autók életkora, ez alól Kína képez kivételt, ahol a gyorsan szélesedő középosztály és az olcsó miniautók terjedése tartja alacsonyan az átlagot.

Nyilván nem túl nagy meglepetés, hogy Európa gazdagabb felén, a jobb anyagi lehetőségeknek köszönhetően gyakrabban tudják lecserélni az autóikat. Azonban ott nemcsak ez az oka az új járgányok beszerzésének:

a szolgáltatások és ezzel együtt a szervízköltségek az idő múlásával egyre szaporodnak, és egyáltalán nem teszi rentábilissá az öreg autó fenntartását

És ekkor jön a képbe közép- és Kelet-Európa. 

Azok az autók, amelyeknek a fenntartása egy német vagy egy osztrák számára már nagyon nem éri meg, egészen biztosan ide kerül. Ahogy ide kerülnek azok a dízel autók is, amelyeket vagy kiutáltak, vagy egyenesen kitiltottak Nyugat-Európa egyes nagyvárosaiból. Vagy ha ilyen nem is történt, a tulajdonos biztosan nem várná meg, hogy ez bekövetkezzen. 

Egyre öregebb autókkal járnak a magyarok

Rekordot döntött a magyar autók átlagéletkora, a legelterjedtebb márkák közel két évtizede szolgálják a hazai autósokat.

Mivel ilyen szigorra Európa ezen felén – már csak politikai okokból sem lehet egyhamar számítani, ráadásul az új autók pár év alatt hihetetlen mértékben megdrágultak és szinte elérhetetlenné váltak, a többség számára a nyugatról behozott használt autó marad az egyetlen alternatíva.  

A hazai autópark valódi frissítése éppen ezért lesz jó ideig reménytelen küldetés.

Ráadásul az árak emelkedése, a gazdaság lassulása, az infláció miatt a magyarok nagy része még használt autó beszerzéssel sem számol rövid távon. Legalábbis ez derül ki a K&H múlt év utolsó negyedévében készült reprezentatív felméréséből, amely az autóvásárlási terveket vizsgálta.

Persze vannak olyan élethelyzetek, amikor autóra van szükség, vagy a szervizben derül, ki hogy drágább lesz a leves, mint a hús. Ekkor indul be a használtautó-kereső oldalak vad böngészése.

Kép: Pixabay

Épp az idézett felmérésből derül ki, hogy az autóvásárlást fontolgatók alig több, mint negyede, mindössze 27 százaléka szeretne új autót, a rászánt keret náluk 6,7 millió forint, ami bár sok pénz, de csupán a legalacsonyabb áron elérhető szegmensében elég bármire is. 

A többség értelemszerűen használtban gondolkodik. Ők átlagosan 2,1 milliós keretből oldanák meg a kérdést.

Ekkor kezdődik meg a vadászat a Szent Grálra

Ami nagy valószínűség szerint nem lesz meg. Ez az a keret, amennyiért már az elmúlt években sem volt egyszerű mutatvány évekig használható, viszonylag kevés várható ráfordítást igénylő autót találni. És azóta a használtpiac is elindult a felzárkózás útján, az új autók árat követve.

Öt évnél fiatalabb jószágra áhitozás ebben az árkategóriában nagyjából a "lapozzunk" kategória. Egy sérült orosz csodát leszámítva, jelenleg nulla találat van az ismert használtautó-kereső oldalon. 

Nagyjából a 2014-es évjáratoktól indulhat el a halászat. Itt jönnek a levetett taxik, a Föld-Hold távolságot megtett dízelek. Azért itt tegyük gyorsan hozzá, hogy kilométerben az újkori ár negyedéért azért ne is legyünk annyira finnyásak. 

Ha a bűvös 200 ezer km alá lőjük be a keresőt, vagy netán optimistán 150 ezer alá, akkor már durván lecsökken a lehetőségek tárháza.

A mini és kiskategóra lesz a mi mezsgyénk, nagy valószínűséggel egy fehér, volt flottaautó formájában.

Persze itt érdemes átgondolni, hogy a kocsi valójában milyen élethelyzethez kell: ha a család szállítása, vagy a normális menetteljesítmény is elvárás, akkor mindenképpen kompromisszumot kell kötni a több kilométer vagy a korábbi évjáratok irányába. 

Ha hajlandóak vagyunk az előítéleteket félredobni, akkor kézenfekvő megoldás az új korában is legolcsóbbnak számító autó, legyen az például egy Dacia Sandero. Van 5 ajtaja, elfogadható mértékű csomagtartója, más kérdés, hogy nem az alapesetben 1.2-es motorjával fogjuk az M7 belső sávjából a BMW-ket levillogni. Ellenben faék egyszerűségű a szerkezet, számos alkatrésze kompatibilis a Renault amúgy sem drága technikájával, nem rohad már annyira, mint a 10 évvel idősebb elődje. Tekintélyünk persze szinte semmi nem lesz az úton – már ha ez szempont az autózásban.

Unalmas is lesz, mint a dög, ellenben vélhetőleg nem ez lesz életünk legrosszabb befektetése

és nem utolsó sorban közlekedni is tudunk majd vele.

Itt gyorsan tegyük is hozzá, hogy előbbi szigorúan egy példa volt. Még véletlenül sem szeretnénk konkrét típust ajánlani, ugyanis több jó lehetőség is akad a piacon. 

Azt viszont nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy szervizátvizsgálás nélkül nem szabad autót venni. Ilyet sem. Sőt, még egy kevesett futott, esetleg ismerőstől vásároltat sem. Teljesen biztos, hogy legnagyszerűbb rokonaink is spóroltak az üzemeltetésen. 

A kereskedők nagy része egyébként nem szokott elzárkózni az átvizsgálástól, aki meg igen, attól érdemes gyorsan elköszönni.

Különösen ajánlott tanácsot kérni márkacsoportoktól a Facebook-on, a tapasztalatok alapján általában szívesen segítenek azoknak, akik még kezdők még a típusban. Attól senki ne féljen, hogy kinevetik, mert nem fogják. Legfeljebb a fogyasztási adatokról lódítanak majd egy kicsit. 

A szakértő kezeknek és szemeknek kifizetett pénzt – ami minimális kiadás a több milliós beruházáshoz képest – nem szabad szimpla lehúzásnak érezni. A lehetséges hibák feltárása akár egy hatalmas csapdára is rávilágíthat, és később hálásak leszünk ezekért az információkért. Arról nem beszélve, hogy adott esetben jelentős alkualap lehet a vételárnál. 

Itt pedig el is érkeztünk a pénzügyi lavinához: a vételár mellett az átírtatás és az azonnal megkötendő kötelező biztosítás fogja felemészteni az első százezreinket.

Nem, egyáltalán nem biztos, hogy a kereskedő alkusz-ismerőse fogja adni a legjobb biztosítási ajánlatot. Nagyon sok pénzt lehet megspórolni ha tájékozódunk. Az átírtatást viszont nyugodtan bízzuk a kereskedőre, hacsak nem hobbink az időpontkérés és a kormányablakba járkálás.

Ha van rendszeresen vezetett szervizkönyv az autóhoz, az mindenképpen jó hír, de mérget azért ne vegyünk be rá: az esetek nagy részében egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy mikor volt az autó utolsó olaj- és szűrőcseréje. Ha szíjas vezérlésű a leendő családtag – hacsak nincs pontosan, bizonyíthatóan dokumentálva a szerviz – nyugodtan számolhatunk egy 200 ezer forintos kiadással az első körben. Sajnos számtalan típus esetében a masszívnak hitt vezérműlánc is hajlamos megadni magát: az Opel Astra és a a Kia Ceed tulajdonosok tudnának mesélni erről. 

Az is valószínű, hogy a futóműalkatrészek közül jónéhány elfáradt már az évek és a kilométerek során, és az is szinte biztos, hogy nem nyúltak mélyen a zsebbe az eladás előtt.

A fáradt gömbcsuklókat, szilenteket, fékbetéteket és féktárcsákat simán megörökölhetjük. Az pedig szinte magától értetődő, hogy az adott jármű összes típusbetegsége nálunk, tehát a következő tulajdonosnál fog kijönni.

Ez aranyszabály. Jobb tehát ebből is profinak lenni, és jó előre utánanézni. Ami pedig a kezdődő vagy már haladó rozsdásodás jeleit mutatja, azonnal felejtsük el. A lakatosmunkát – már ha vállalják – anyagi csőddel ér fel finanszírozni.  

Kép: Pixabay

Szokták mondani, hogy a vételár mellett, jó ha van még félmillió forint a zsebben – igen nagy eséllyel szükség is lesz rá. Persze, lehet, hogy nem az első héten, de az új szerzemény viszonylag hamar kimutatja majd a foga fehérjét. Ha szerencsénk van nem nálunk derül ki, hogy a kocsi "csipegeti" az olajat, az emeleten fog a kuplung, ránt az automata, "hirtelen" elmegy a gáz a klímából, kigyullad a check engine, hordja a turbó az olajat, korompamacsot tol egy nagyobb gázadásnál és hogy, hogy nem elkezd zakatolni a méltán rettegett kettőstömegű lendkerék. 

Így lesz tehát igen hamar 3 milliós autó, a kinézett 2 milliósból.

Ráadásul az első pillanattól kezdve jönnek az autótartással kapcsolatos kötelező költségek: azaz a tankolás, az állam által beszedett teljesítményadó, a biztosítás, új szett gumi a következő szezonra és az első szerviz-sokkok után a rendszeres alkatrészvadászat. Na meg néhány csináld magad videó a youtube-ról, mert "mégiscsak túlzás, hogy ennyit elkérnek egy nyomorult izzócseréért..."

Na de ha nincs meg a készpénz milyen lehetőségeink vannak?

Eddig ugyanis arról a szerencsés helyzetről volt szó, ha az autó vételára a rendelkezésünkre áll.

Ha autóhitelben gondolkozunk, ezeket a fenti járulékos költségeket mindenképpen kalkuláljuk bele, ugyanis a havi törlesztés terhét tovább fogja húzni a vállunkon. 

A bankmonitor.hu gyűjtése ehhez megfelelő támpontot adhat:

Autólízing esetében a finanszírozásban közreműködő bank vásárolja meg az előző tulajdonostól a kiszemelt gépjárművet, amelyet aztán a használatunkba ad. Így amíg Ön törleszt a banknak, addig nem is lehet tulajdonos, az autó csak akkor kerülhet a nevére, ha teljes egészében kifizeti a tartozást, sőt emellett még sok esetben a maradványértéket is rendeznie kell.

A lízing az autóhitel konstrukciókkal összehasonlítva egyes esetekben kedvezőbb havi törlesztési kötelezettséggel vehető igénybe, de emellett néhány hátránya is felsorolható:

  • csak a lízing lejárata után kerülhet a nevére az autó,
  • magánszemélyként kedvezőtlenebb feltételekkel vásárolhat lízinggel, mint cégként,
  • lízing esetén 20-40 százalék önerővel kell rendelkezni,
  • meg van szabva, hogy milyen paraméterekkel rendelkező autót vásárolhat meg, például 12 évnél idősebb autó nem jöhet szóba,
  • ha magánszemélytől lízingel, akkor a bank szigorúbb feltételeket fog kikötni, mintha kereskedéstől vásárolná. Magánszemélytől történő vásárlás esetén állapotfelmérésre is készülni kell, ez pedig külön költség és idő,
  • a lízingszerződés a legtöbb esetben előírja a casco kötését, amelynek díja rendszerint a törlesztőrészletekbe épül,
  • a teljes eljárás jóval hosszadalmasabb lehet, mint egy autóhitel esetében.

Lízing esetében tehát az autó végig a finanszírozó tulajdonában marad, a jármű ez idő alatt nem adható el. Magánszemélyként történő vásárlásnál kizárólag zárt végű lízingre van lehetőség, ilyenkor a futamidő végén automatikusan a tulajdonodba kerül az autó. Cégként nyílt végű lízingre is sor kerülhet, amikor is az ügyfél a teljes kifizetést követően dönthet, hogy az előre rögzített maradványértéken megvásárolja a járművet, vagy nem tart rá igényt. 

Az autóhitel

Az autóhitelként emlegetett konstrukció

tulajdonképpen egy személyi kölcsön, amely szabad felhasználású, így autóvásárlásra is igénybe vehető.

Ebből kifolyólag, ha a felvett hitelösszeget a személygépjármű árán felül másra is szeretné fordítani, bátran megteheti. 

Legfőbb előnye a gyorsaság, hiszen az igénylési folyamat maximum pár nap alatt lezajlik. Ez pedig egy autóvásárlásnál jelentős előny lehet (a lízinggel szemben is), hiszen egy-egy jó ajánlatra a vevők azonnal ugranak.

A lízinghez képest itt a vásárlás megtörténtével egyidejűleg, azonnal saját tulajdonba kerül a gépjármű. Ami pedig szintén hatalmas előny – nem szükséges hozzá fedezet, vagy önerő. 

Mindemellett a casco-t sem köteles kötni.

Autóvásárlási célú személyi kölcsönt számos bank kínál, rendkívül rugalmas feltételekkel. Az igényelhető összeg maximuma 10 millió forint, amely akár online igényléssel, 2-3 napon belül a számlájára kerülhet.

Azt azonban semmiképpen ne hagyja figyelmen kívül, hogy egy ilyen hitel esetében jelenleg minimum 14,5 százalékos éves teljes hiteldíjmutatóval kell számolnunk. Érdemes tehát átgondolni, hogy egy amúgy is öreg autó miatt érdemes-e eladósodnunk. Pláne, mert a 2 milliós autó a végére simán 4 milliós lehet.