Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A júniusi adatok szerint a társaságok e hónapban 21 ezer bejelentés nyomán több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki lakásbiztosítási szerződések alapján, vagy tartalékoltak kifizetésekre. Leginkább a június 4-i, valamint a 8-10 közötti időjárás bizonyult katasztrofálisnak: vihar, szél, villám, villámcsapás másodlagos hatása, jég, tető beázása, felhőszakadás bizonyult a károk okozójának.

A leginkább érintett városok és megyék köre igen széles: Budapest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Vas, Baranya, Somogy, Bács-Kiskun megyék mellett Körmend, Pécs, Dunakeszi, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Nagykáta, Kaposvár, Tóalmás, Újlengyes, Újhartyán, Császártöltés, Dusnok került hatványozottan az égiek célkeresztjébe.

A Mabisz 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítették a 2,4 milliárd forintot, és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódtak. Tehát a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartunk.

A tavalyi év is különlegesen alakult

Tavaly kivételével az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Az elmúlt évben viszont ebben a két hónapban mintegy húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a kárösszeg 2,1 milliárd forint környékén- állt. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) A szezon végére azután mégis 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Ezzel ha a káresetek számában nem is, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az elmúlt év, a 2010-es után a legdrágábbnak. Ha a félidős adatokból indulunk ki, az idei kárkifizetések akár meg is haladhatják a tavalyit – csak remélni lehet, hogy az elkövetkező két hónap időjárása kiegyensúlyozottabb lesz, mint az elmúlt esztendőben volt.

A mostanában egyre gyakoribb szupercellák egy-egy kisebb területen is nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Ráadásul egyre jobban érzékelhető kárrendezési tapasztalat, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljon egy ingatlan alulbiztosítottakká. (Ez akkor következik be, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.)

Érdemes évente átnézni a szerződést

A szerződéseket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy az ingatlan esetleges korszerűsítése, az ingóságok gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezik-e a biztosított. A Mabisz a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A biztosítási adatok és a növekvő öszegű kárkifizetések értelmezésekor fontos adalék, hogy ezekben az összegzésekben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően már tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa.