“Annyit látok én is, hogy Gyűjtő 01, 02. A NAV sem lát ennél többet. Őszintén mondom, sejtelmem sincs, mennyibe került nálunk a csirke far-hát mondjuk október 7-én” - mondta a Napi.hu-nak egy budapesti hentes, aki a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendelkezik online pénztárgéppel, valamint figyel a hústermékeknél a szelektív áfakulcsokra, de a termékek árait nem tünteti fel a blokkon, mivel erre eddig nem volt szükség. 

Őt is meglepte, amikor olvasta az interneten, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a NAV-os pénztárgépek adataival számolnak majd. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a kristálycukor, a búza finomliszt, a napraforgó étolaj, a 2,8 százalékos tehéntej, a disznócomb és a csirkemell esetében befagyasztják az árakat. Majd Gulyás csütörtökön kibővítette a listát a csirke far-háttal

Az általunk megkérdezett hentes az egész intézkedéscsomaggal kapcsolatban problémásnak tartja, hogy az árat az októberi szinthez kötik, mert még napon belül is változik a csirke far-hát ára. “Ha délután még sok a nyakamon maradna, van, hogy 100 forinttal olcsóbban adom a termékeket” - tette hozzá lapunknak.

Egy másik budapesti hentes elmondta, hogy nem vezet nyilvántartást a termékek napi áráról, az átvételi árakat tudná bemutatni az adóhatóságnak, vagy a kormány által az ármeghatározásra kijelölt szervnek, de a sajátjait nem. “Naponta, a készletek, a beszállítók árai szerint változik az ára egyes húsoknak” - magyarázta a húsboltos, aki szerint épp az elmúlt pár hétben tudott olcsóbban csirkét vásárolni az egyik partnerétől, emiatt kedvezőbbek most az árai, mint voltak szeptembertől-novemberig. 

A sertéscomb esetében viszont most nagyjából 50-100 forint lehet az áremelkedés, de itt sincs egzakt válasza, hogy mi is lesz onnantól, hogy az októberi árakra kell átállnia. “A csirkemell esetében annyira nem válogatnak az emberek, viszont a sertéscombnál nagyon látványos, ha a hús nem tökéletes minőségű, ha ezen túl akarok adni, akkor olcsóbban kell adnom” - magyarázta az árazási szempontjairól. 

Igazán nem fél attól, hogy vesztesége lenne abból, hogy a sertéshúst, vagy a csirkemellet és far-hátat olcsóbban kell adnia. “Ha 150 forinttal olcsóbb lesz a mell, akkor majd 75 forinttal drágábban adhatom a combot, vagy a szárnyat” - viccelődött azon, hogyan lehet kiegyensúlyozni a kormány által bejelentett árszabályozást.

“Az még csak-csak probléma, hogy nehéz megmondani, hogy mennyi volt a far-hát októberben, de pontosan hogyan akarják ezt bevezetni? Átlagot számítanak, kiválasztják a legolcsóbb napi árat egész októberből, vagy ráböknek, hogy mennyi volt október 15-én?” - jelezte a problémáit.

A két általunk megkeresett hentes szerint összesen 150-200 forint lehet a sertéscomb kilójánál az, amit a vásárlók nyernek. A csirkénél problémásnak tartják ennek megsaccolását: az sem egyértelmű, hogy a filézett hús, vagy a csontos ára számít majd. Mind a ketten felvetették, hogy ha az ország összes pénztárgép adatából von majd a kormány egy átlagot, akkor az a budapesti és városi vásárlóknak sokkal rosszabb lehet: a vidéki kisüzletekben 15-20 százalékkal is drágábbak lehetnek a húsok, mivel itt a kiskereskedők kihasználhatják azt, hogy nincs alternatíva, ahova a vásárló átmehet egy jobb árért.

“Javaslom egy árhivatal felállítását”

“Az elmúlt 100 évben sok kormány próbált meg beavatkozni az inflációba, de ezek soha nem jártak sikerrel. A mostani nem egy átgondolt javaslat” - mondta el a Napi.hu megkeresésére Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. A szakértő is jelezte, hogy sok hentesnél, kisebb üzletnél a pénztárgépbe valóban annyi kerül be, hogy “gyűjtő 1 vagy 2“. Pontos adattal nem rendelkezik, de ő is úgy véli, hogy sok kisebb szereplőnél a tételes blokkokon sem rögzítik, hogy adott esetben melyik termékről van szó.

Amúgy is úgy gondolja, hogy az ilyen beavatkozásnak nem sok értelme van: egyrészt a piac jobban meg tudja határozni, hogy mennyi egy termék ára, a gyakorlatukat pedig hatóságilag lehet ellenőrizni. Másrészt “a fogyasztói paletta 2 ezrelékénél az árbefagyasztás nem állítja meg az inflációt, nem lesz érezhető a hatása”.

Ruszin Zsolt életszerűtlennek tartja, hogy az árazást be lehetne tartatni. “Egy párhuzamot hozva: ha egy gyerek covidos lesz, akkor a kormányhivatal nem tudja a lakcímét, nem tudja, kik a szülei. Akkora sötétségben tartja a kormány a kormányhivatalok dolgozóit, hogy kizárt, hogy ezek az emberek boltonként betartatják majd a hatósági árakat” - ismertette véleményét lapunkkal a szakértő.

“Egy választási kampányban azzal szédítik az embereket, hogy egyes termékek árait befagyasztják. De felmerül a kérdés, hogy a fél kereskedelmi szektorral hadakozni akarnak ebben az időszakban? Mit tesznek, ha nem csökkennek az árak?” – tette fel kérdéseit Ruszin Zsolt.

Úgy látja, hogy egy árhivatal felállítása lehet a megoldás, ha a kormány valóban be akar avatkozni a termékek árába. “Azonban egy ilyen hivatal is csak akkor lehet hatékony, ha komoly előkészületeket tesznek a felállításakor” - összegezte véleményét.

A kormány egyelőre nem tette közzé a részletszabályokat, így még kiderülhet, hogy pontosan mi alapján kell a kereskedőknek visszatérniük októberi áraikhoz.