Sosem látott mértékű fejlesztési forrás áramlik a Balatonhoz, és ha ezt sikerül összefogással jól felhasználni, az üdülőrégió a következő 20 évben Európa egyik legdinamikusabban fejlődő, legélhetőbb turisztikai térségévé válhat. Az ágazat jelenlegi 10,0-10,5 százalékos részesedését a GDP-ből 2019 végére 16 százalékra kívánják emelni, Ausztriához hasonlóan.

Guller Zoltán szerint óriási potenciál van a belföldi turizmus fejlődődésében. Egy friss felmérést idézett, amely alapján ma már a magyarok fele tervez utazásokat, pedig néhány éve csak 36 százalékos volt ez az arány.

A kormány mindent megtett azért, hogy a Balaton a következő 20 évben versenyképes turisztikai térséggé válhasson a fokozódó versenyhelyzetben is. Emlékeztetett, hogy a turisztikai vezetést koncentrálták, emellett 360 milliárd forintos hazai és uniós forrást szán a kormány a balatoni fejlesztésekre.

A paradigmaváltás az ágazat szereplőinél is megkerülhetetlen, rendbe kell tenni több területet. Példaként említette, hogy véget kell vetni a feketefoglalkoztatásnak, egységesíteni kell a szállodák minősítő rendszerét.

A balatoni fejlesztési csomagról kifejtette: alapvetően életminőség-fejlesztési programról van szó, amely egyebek közt infrastrukturális, víz- és ivóvíz-minőségi, közlekedési fejlesztéseket, jelentős turisztikai programokat tartalmaz. "Minden turisztikai fejlesztésnél odafigyelünk arra, hogy a helyiek életminősége is javuljon, nem szabad Barcelona vagy Velence hibájába esnünk, ahol a helyiek már a turisták ellen tüntetnek".

Beszámolt a már folyamatban lévő strandfejlesztésekről, amelynek során 55 balatoni strand újulhat meg még az idén közel 2 milliárd forintból.

Az MTÜ balatoni közlekedéssel kapcsolatos programjáról elmondta: elsősorban a kerékpáros-, a hajós-, és a tömegközlekedést fejlesztik a jövőben azzal a céllal, hogy háttérbe szoruljon az autós közlekedés a tó térségében.